Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - TASÓ LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
3281 ÉszakMagyarországon éppen Nógrád megyében, Borsod megyében, SzabolcsSzatmár vagy éppen HajdúBihar megyében. Visszautalnék Harangozó Gábornak egy mondatára, amelyben a get tósodás térképét említette. A gettósodási térképen nem egészen passzol a roma lakosság arányával a térségben, de közelít egyébként, valóban így van. Ő arra tett utalást, hogy szinte egybeesik a hátrányos helyzet a roma lakosság ottlétével. Nagyon fontos, hogy az egyik legnagyobb településszámú megye, Somogy megye is olyan lehetőséget kapjon, amit szánunk egyébként Magyarország vidéki településeinek. Mert hogy mit szeretnénk elérni a következő hónapokban és években, arról szintén szólt Lázár János miniszt er úr, több esetben is kihangsúlyozta a tennivalókat, azokat, amelyekre már egyértelmű utalást is tehetek én is, és merem állítani, hogy a következő időszakban olyan lépéseket tudunk tenni, amelyekkel valamit tudunk enyhíteni azon a problémakörön, amelyet most ma a vitanapon tárgyalunk. Egy biztos, hogy a problémák nem most keletkeztek, a problémák abból adódnak elsősorban Somogy megyében is, hogy 1920ban történt valami Magyarországgal, olyan helyzetbe került DélSomogy, amelyet nem tudunk orvosolni most a következő néhány évben. Isten tudja, majd mikor lesz erre lehetőségünk vagy milyen módon tud majd megoldódni, de egy biztos, hogy ez egy konzerválódó helyzet. Az viszont a mi felelősségünk, hogy olyan eszközö ket tudjunk felsorakoztatni, amelyekkel láthatóan a kilátások javulnak, amelyek most valóban alkalmanként rosszabbak, mint amire számítottunk. (19.40) Egy viszont biztos: amikor egy vitanapon boncolgatjuk a jelenlegi állapotokat, és azt nézzük, hogy mit te hetünk a következőkben, akkor azt sem kell elfelejtenünk, hogy mi történt előtte. Azért ha az uniós források felhasználási lehetőségét vizsgáljuk - és ezt többen is említették , akkor csak szólni kell arról, hogy például a 10 ezer fő alatti települések es etében, ahol a közlekedés világa a legnehezebb és a leggyengébben járható, a ’7 és ’13 közötti időszakban a források 29 százaléka került felhasználásra. A terület szempontjából a 10 ezer fölötti települések 82 százaléka az ország területének a lefedettsége , tehát 82 százaléka Magyarországnak terület szempontjából 10 ezer fő alatti településeken és közösségekben él. Tehát e tekintetben 2006ban, amikor összeállították a közlekedési programot, súlyos hiba volt talán kihagyni belőlük a településeket, és nem en gedni uniós forrásokat a felzárkóztatásra. Többen is említették a közlekedési problémákat, és ha visszautalhatok, akkor mégiscsak kell szólnom az elmúlt két évről, amelyben komoly lépések születtek az egy és két számjegyű utakon kívül az alsórendű utak fel újítására is. Említhetem akár a 33 milliárd forintos 2014es programot vagy a következő 64 milliárdos programot, amely ’16ban fejeződött be. Vagy éppen merem mondani a következő programot, amely indulni fog nyáron, nagyjából százmilliárd forint lesz a köv etkező év feléig elköltve és felhasználva pontosabban fogalmazva az alsóbb rendű utak felújítására. Ezen túl pedig mindenképpen hozzá kell tenni azt is, hogy a főutak fejlesztése a vidéket segíti. Tehát amikor arról beszélünk, hogy miért nem használunk töb b forrást az alsórendű utakra, akkor ne legyünk igazságtalanok, mert jól tudjuk, hogy pontosan az autópályák és a gyorsforgalmi utak kapcsolatrendszere biztosítja elsősorban a jó közlekedést mindenhol máshol, hiszen erre hordják rá a forgalmat az alsórendű utak. Azt gondolom tehát, hogy ha az alsórendű utakat próbáljuk fejleszteni, akkor egyértelmű, hogy első körben a magasabb rendű utakkal kell kezdeni. E tekintetben Magyarország példa nélküli lehetőséget tudott elérni a gazdaság teljesítőképessége révén, hiszen most olyan hazai forrásokat tudunk hozzátenni a közlekedésfejlesztéshez, amelyek korábban még álmainkban sem léteztek. Rendkívül fontos, hogy amikor megfogalmazzák a kritikákat, arra is figyelnünk kell, hogy azok milyen szándékkal fogalmazódnak meg. Ha visszatekintek a vezérszónokok hozzászólásaira, Sallai
