Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
3275 kényszeríteni, hogy, mondjuk, ahogy tette Szerbiában, itt is nyisson egy varrodát több száz embernek, tesze m azt, Kadarkúton, amit óriási mértékben sújt a munkanélküliség? Ezekre a kérdésekre is kellene válaszolni egy ilyen vita során. Mint ahogyan arra is, ha Szászfalvi képviselőtársam itt a vidék szellemi fejlődéséről és a közösségek megerősödéséről beszél, a kkor hogy a fenébe fordulhatott elő, már elnézést, hogy az 1742ben alapított vízvári iskola felső tagozatát nemes egyszerűséggel kivégezték az idén; illetve tavaly, mert már nem indulhatott új felső tagozat. Tudom, törvény szerint 56 gyermek szükségeltete tt volna a felső tagozathoz, volt helyette 42. Egyetlenegy miniszteri tollvonás elegendő lett volna ahhoz, hogy ez az iskola, amelyikért egyébként a közösség kiállt, és jól is működött, legalább addig tovább élhessen, amíg van ott ennyi gyermek. Tudom, a d emográfiai folyamtok tragikus képet vetítenek elénk. (19.10) De ha itt egy kereszténykonzervatív kormányzatról van szó, akkor ilyen formában a falu eutanáziáját nem kellett volna megvalósítani, mert bizony egy iskolabezárás, egy ilyen kistelepülés jól műk ödő iskolájának bezárása nem jelent mást, mint a falu kicsinálását, a falu kivégzését. Reményiket tudnám idézni Szászfalvi képviselőtársamnak, ha itt lenne, Reményik Sándor: „Ne hagyjátok a templomot, / A templomot s az iskolát!” Akkor hogy is működik ez a valóságban? Ez bizony hatalmas nagy hiba volt, és kötelességemnek érzem azt, hogy felhívjam erre a figyelmet, illetve azt megkérdezzem, hogyha itt lenne Rétvári államtitkár úr, hogy mi van például azoknak az elégedetlenkedő szülőknek a petíciójával, amit elküldtek a minisztériumba, és még mind a mai napig nem kaptak erre választ. Hogy fordulhat elő az Magyarországon 201617ben, hogy több szülő aláírja az iskolájuk megóvását követelő petíciót abban a faluban, mint ahányan, mondjuk, 2014ben elmentek szavaz ni, és voksoltak mindenféle pártokra, beleértve a kormánypártokat, beleértve minket is, tehát jobban magukénak érezték a falu lakosai ezt az iskolamegmentési ügyet, mint mondjuk, a választásokon való részvételt, és erre ők nem kapnak választ? Ilyen nem for dulhat elő egy normális országban. És még valami: nem én mondom, hanem mondjuk, a kormánypárti képviselő, illetve polgármester Barcs éléről. Úgy néz ki, hogy a megyét kettévágták, és Kaposvártól délre semmiféle fejlesztés nem valósul meg. Nem én mondom, ha nem egy kormánypárti polgármester. Vagy egy másik, szintén kormánypárti polgármester - őt azért nem nevezném meg, mert nem publikus volt a nyilatkozata - azt mondta, hogy a nagypolitika csak a matematika nyelvén tud gondolkodni, ugyanis az számít neki, hog y mennyien élnek vidéken. És azt is tudjuk, hogy mondjuk, ezer fő alatti kistelepüléseken összességében a lakosság 7,5 százaléka él, tehát nem foglalkoznak az ő problémáikkal. Úgy gondolják, hogy nem éri meg, nem jön onnét sok voks. Vagy ott van a másik, i lletve a harmadik polgármester, aki a miatt a szociokulturális és gazdasági lepusztulás miatt, ami mondjuk, a megyénk déli részén megfigyelhető, úgy fogalmazott, hogy Kaposvártól délre kezdődik a rezervátum. És ha valaki nemcsak puccos falunapokra megy el, ahol mondjuk, a helyi potentátokkal parolázgathat, hanem tényleg venné arra a fáradságot, hogy körbejárjon és mélységében megszemlélje azt, hogy milyen folyamatok zajlanak a vidéken, akkor igazat kellene hogy adjon ennek a polgármesternek, aki, hozzátesze m egyébként, nem jobbikos polgármester. Bizony rezervátummá válunk, és az a lepusztulási lejtő jelen állás szerint megállíthatatlannak tűnik. 77 település tartozik a somogyi 2. választókerülethez. A 77 településben az utóbbi évek viszonylatát számítva 1200 ember hal meg évente, és mintegy 300an vándorolnak el innét, ez 1500 fő. Ezzel szemben a születések száma alig haladja meg a 700 főt. Kétszer annyian, több mint kétszer annyian halnak meg, mint ahányan születnek. Mi lesz ezekkel a településekkel? Mi lesz azokkal a kisfalvakkal, azzal a 33, 500 fő alatti kistelepüléssel, aprófaluval és azzal a másik 22, 5001000 lélek közötti településsel, ahol egyébként csak 22 ezren élnek, tehát a
