Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - SNEIDER TAMÁS (Jobbik):
3250 Vannak nehézségek. Azt is el kell mondanom, hogy csak közösen fogjuk tudni ezt az egészet megoldani, máshogy nem lesz esélyünk arra, hogy megoldjuk, mert sokkal mélyebb az a probléma, amely jelen pillanatban van, mint hogy azt tudnánk mondani, hogy ilyen támogatási formát ideoda osztogatva ezt az egész kérdést meg tudnánk oldani. Ebben kérem a segítségüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Visszatérünk az előre bejelentett felszólalókhoz. Sne ider Tamás képviselő úr, az Országgyűlés alelnöke, a Jobbik képviselője következik. Parancsoljon! SNEIDER TAMÁS ( Jobbik ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is mindenképpen hadd fejezzem ki, hogy örülök ennek a mai vitának, és örülök a hangnemének is, annak a valóban, úgy tűnik, igen konstruktív hangnemnek, ami most kialakult a parlamentben. Bár mindig így lenne, sokkal nagyobb örömmel jönnék én is mindig ide, ha ilyen jó és fontos dolgokról tudnánk ilyen hangnemben beszélni! Csak egy nagyon rövid reflexiót szeretnék államtitkár úr szavaira tenni, hiszen nagyon sok igazat mondott ön is. De ha már Ausztriával volt példálózás, azért csak hozzátenném kiegészítésként, hogy viszont Ausztria kis falvaiban a falu kellős közepén lehet megtalál ni az állattartó telepeket úgy, hogy nincs szaghatás egyébként, hiszen meg tudják oldani technológiailag. Nyilván, ha itt is tudnák adaptálni ezt, ez is egy kevésbé fontos dolog lenne. De egy másik fontos dolog, hogy ott megvan a paraszti társadalom másodb evétele is, gondoljunk csak a rengeteg sípályára, amelynek vagy a bérleti díjából, vagy az ottani munkából pluszjövedelemre tudnak szert tenni. De ez csak egy kis kiegészítés volt. Ilyen példákat kell nekünk is átvenni az elkövetkező időszakban. (Dr. Nagy István: Teljesen igaza van!) Magam is egyébként egy 700 lelkes településről származom, Heves megye közepéről, úgyhogy a saját tapasztalataimat is bele tudom szőni a mostani mondanivalómba, amikor arról szeretnék beszélni, hogy milyen lehetőségeket látok én , illetve lát a Jobbik, elsősorban a munkahelyteremtésre vidéken. Sok minden elhangzott már, leginkább a mezőgazdaságról volt szó, én is szeretnék majd persze erről is pár szót ejteni, de egykét olyan területet is beemelnék a gondolatok körébe, amiről edd ig még nagyon nem volt szó. A vidéki munkahelyteremtés nagyon sokrétű nyilvánvalóan, rengeteg szakmát, rengeteg területet, gazdasági tevékenységet érinthet, nem csak az idegenforgalmat és a mezőgazdaságot, amit elsősorban hangoztatni szoktak. Engedjék meg, hogy csak ötletként máris felvessem - és a Jobbiknak ez nemcsak ötlete, hanem egy programpontja is , hogy nagyon fontos lenne Magyarországon, ha újból elindulna egy idősotthonépítési program, ha a férőhelybővítés növekedne Magyarországon. Talán mindenki tudja, legalábbis remélem, hogy jelenleg is legalább 25 ezren várnak arra, hogy idősotthonban el legyenek helyezve. Ennél nagyobb lenne erre egyébként az igény. Nyilvánvalóan, ha egy kormány venné a fáradságot és ezt az egyre nagyobb igényt, amely most je lentkezik az utóbbi időszakban, megpróbálná kezelni - és egyébként kezelni kell majd valamilyen szinten , akkor ilyen idősotthonépítési program, férőhelybővítés vidéken, egészséges környezetben jöhetne létre elsősorban vagy nagyobb mennyiségben. 25 ezer ember gondozása, ha most ilyen nagy számban gondolkodnunk, bizony 10 ezer munkahelyet jelentene a vidéki településeken. 10 ezer munkahely, az 10 ezer család; nem kevés munkahelyről van szó, ha erre a vidéki környezetre gondolunk. Talán kicsit apró, de mégs em lényegtelen szám, amit mondok, és bizony ez mindmind megtartóerővel jelentkezne a vidéki településeken, a kis falvakban és valóban jó környezetben, kellemes körülmények között tölthetnék azok az idősek az idejüket, akik már valamilyen oknál fogva ezt a z ellátási formát választják. De említenék még egy másik, egyáltalán el nem hangzott ötletet. Talán Ausztriára mint példára is lehet tekinteni, de sok más nyugateurópai országra is. A decentralizációról sokszor volt szó, és arról,
