Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - A magyar vidék gazdasági és társadalmi felemeléséhez szükséges lépésekről című politikai vita - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
3238 meg tud valósítani. Azért akartam ezt direkt szóba hozni, hiszen ma még nem esett szó a parlamentben arról, hogy ma van a biológiai sokféleség világnapja. A biológiai sokféleség világnapján beszé lnünk kell azokról a természeti erőforrásokról, amelyekre hosszú távon fenntartható gazdaságot lehet építeni. A mai nap folyamán, bízom benne, erről lesz szó azzal, hogy akár történelmileg áttekintjük a magyar vidék és a magyar vidék népességének helyzetét , akár pedig úgy, hogy a jövőbe tekintünk. Néhány adatot engedjenek meg, amelyek részben elhangzottak, részben pedig jó, ha összefoglaljuk. Ezek egyszerű tények lesznek, amelyek közvetlen statisztikai kutatásokon alapulnak, és nagyjából jellemzik most a ma gyar vidék helyzetét. Kezdjük a bérekkel! Volt már szó róla, hogy ha Magyarországon valaki egy vidéki térségbe születik, mondjuk, Szabolcsba, akkor feleannyit fog keresni, mint ha a központi régióban keres munkát. Feleannyit fog keresni csak azért, mert ot t született és ott keres munkát. Szabolcsban a meghirdetett új állások 99 százaléka támogatott munkahely jelen pillanatban, ami azt jelenti, hogy vagy támogatásokkal, agrártámogatásokkal, mezőgazdasági támogatásokkal, EUs támogatásokkal, vagy statisztikai lag lényegesen nagyobb arányban a közmunkával van szoros összefüggésben. A szegénység: 2010 óta a mediánbérek vonatkozásában az Eurostat adatai szerint a második legrosszabbat produkálja Magyarország, egyedül Görögország van mögöttünk, mindenütt másutt job ban nőttek a jövedelmek. A legrosszabb órabérek is majdnem Magyarországon vannak, illetve az ötödik legrosszabba tartozunk, Románia, Bulgária, Lettország és Litvánia van csak mögöttünk, és mindenki más az EUban lényegesen többet keres egy óra alatt. Az eg y főre jutó GDPről Vona elnök úr már beszélt részletesen. Egyszerűen ténykérdés, hogy a 263 európai uniós régióból a legrosszabbak között van ÉszakMagyarország, ÉszakAlföld, DélAlföld és DélDunántúl. Bízom benne, hogy jobbikos képviselőtársam Somogy p roblémáit fogja még ma a parlament elé hozni, hiszen fontos, hogy ezekről időről időre beszéljünk, hogy hogy is él a magyar. De nemcsak az egy főre eső GDPről vannak ilyen adatok, a versenyképességi index is ugyanazt mutatja, hogy az adott régió mennyire volt képes gazdaságilag vonzó lenni, és ebben is a legrosszabb adatot, illetve a harmadik legrosszabbat produkálja az egész Unióban Magyarország. Az elvándorlásról szintén érdemes beszélni. Különböző adatok vannak; a Népességtudományi Kutatóintézet idáig 3 35 ezerre teszi, Matolcsy György még miniszterként 500 ezer fölé helyezte ennek a számát. A legfrissebb közlés 2016 januárjában az Eurostat alapján 410 ezres lélekszámot mondott az európai uniós államokban, akik legálisan munkát vállaltak, és ebben nincsen ek benne Franciaország és Spanyolország adatai, mert az Eurostatnak ők nem küldték meg az adatot, és ezek csak a legális munkavállalók. A Központi Statisztikai Hivatal becslése szerint a 1840 éves korosztályból további 680 ezren tervezik elhagyni az orszá got, akik már elgondolkoztak, s 370 ezer konkrétan el is hagyná az első lehetőségre, amint NyugatMagyarországról kap adatot. (Sic!) Ha demográfiai adatokról beszélünk, akkor nyilván beszélni kell a népességelöregedési viszonyokról is, hiszen a Népességtud ományi Intézet szakértői azt prognosztizálták, hogy 2060ban átlagban optimális körülmények között 7,9 millióra csökken a magyar, a legjobb esetben 8,69 és a legrosszabb esetben 6,7 millióra csökkenhet a magyarság. Itt a Központi Statisztikai Hivatal igazg atóhelyettese azt írta, hogy 2050re megfeleződhet a magyarság, akik a Kárpátmedencében éltek e vonatkozásban. Az infrastruktúra vonatkozásában az egyik legrosszabb vidéki infrastruktúrával rendelkezünk szerte Európában, ami a közúthálózat, a közszolgálta tások elérésére vonatkozik. A birtokstruktúráról, gondolom, fogunk ma még vitázni, de az egyik legrosszabb adatokkal rendelkezik az Európai Unióban, illetve itt is az ötödik legrosszabbak vagyunk, 64,44 százalék a 100 hektár fölötti birtok, és ez mindössze a birtokosok 1,69 százaléka. Lázár miniszter úr említette példaként Ausztriát, hogy vajon hogy csinálják másképp. Ott ugyanez a szám, ahol engedték, hogy
