Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 22. hétfő (227. szám) - Dr. Hadházy Ákos és dr. Szél Bernadett (LMP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Miért beszél a kormány a munkából élők költségvetéséről, amikor sorra veri át a dolgozókat? I.” címmel - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT (LMP):
3174 országhatárig terjedő s zakasz előkészítése folyamatban van, a szlovák féllel megkezdtük az egyeztetéseket a híd tervezett teherbírásáról. A kivitelezés a 2021 és 2024 közötti időszakban várható. A térségben új határ menti kapcsolatok kialakítását is tervezzük, az IpolydamásdHel emba közötti Ipolyhíd építésének előkészítése folyamatban van, a kivitelezés megkezdését 2018ra, befejezését 2020ra tervezzük. A DrégelypalánkIpolyhídvég közötti híd esetében a projekt előkészítése és tervezése zajlik. Az ŐrhalomIpolyvarbó hídra vonat kozó engedélyezési és kisajátítási tervek előkészítése folyamatban van, a kivitelezés megkezdése 2018ban, befejezése 2019ben várható. A térség közlekedési helyzete a következő években nem csak a közúti beruházások eredményeként javul. A váci vasútvonal é s a vasútállomás felújítása után az első emeletes motorvonatok 2019 tavaszára tervezett forgalomba állításával tovább nő a kötöttpályás szolgáltatások színvonala is. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) Dr. Hadházy Ákos és dr. Szél Bernadett (LMP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Miért beszél a kormány a munkából élők költségvetéséről, amikor sorra veri át a dolgozókat? I.” címmel ELNÖK : Megköszönöm a miniszter úr vála szát. Tisztelt Országgyűlés! Hadházy Ákos és Szél Bernadett, az LMP képviselői, kérdést kívánnak feltenni az emberi erőforrások miniszteréhez: „Miért beszél a kormány a munkából élők költségvetéséről, amikor sorra veri át a dolgozókat? I.” címmel. Szél Ber nadett képviselő asszonyt illeti a szó. DR. SZÉL BERNADETT ( LMP ): Tisztelt Miniszter Úr! Ha a jövő évi költségvetés valóban a munkából élők költségvetése volna, akkor a kormány nem halasztotta volna el újabb egy évvel a közszolgálati dolgozók béremelését. Lázár János nyilván végleg elveszítette a szavahihetőségét a kormánytisztviselők szemében, de akkor lássuk, hogy mit mond más miniszter ebben a kérdésben. Az állami tisztviselőkről szóló törvény alapján több ütemben emelkedtek volna a bérek: emlékeztetek m indenkit arra, hogy 2016 júliusában a járási hivatalok szintjén, 2017 januárjától pedig a megyei szinten dolgozóknál és a harmadik ütemben, 2018 elejétől pedig a központi államigazgatásban dolgozók esetén. Ezt egyetlen tollvonással eltolták 2019. január 1jére. Ez azt jelenti, hogy a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó kormánytisztviselők számára a kormány 2018ra gyakorlatilag nem tervez új életpályamodellt, illetve béremelést. Ők jövőre tizedik éve nem kapnak béremelést, ami fő leg a középfokú végzettséggel rendelkező dolgozók számára tarthatatlan helyzetet idéz elő. Az ő bérük gyakorlatilag évek óta a bérminimum szintjén van, ami hosszú éveken keresztül a dolgozói szegénység állapotát jelentette a számukra. A béremelés elhalaszt ása már csak azért is felháborító, mert egy nemrég megjelent kormányhatározat szerint a felpörgetett uniós kifizetésekért extrabónuszt kapnak egyes minisztériumi dolgozók: 36 havi fizetést vihetnek haza, mások 24 havi bért. Eközben azok, akik nem vesznek r észt az uniós pénzek kiszórásában (Dr. Rétvári Bence: Rosszat olvas fel. Összekeveri. Másikat olvas fel.) , újabb egy évet várhatnak béremelésre. Miközben a kormány munkából élőkről beszél, nem hajtja végre a törvényben biztosított életpályát és béremelést a közigazgatás minden szintjén. Ez is csak azt mutatja, hogy a kormány, sőt
