Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 19. péntek (226. szám) - Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény és a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3145 igényét, a gyerek után járó kedvezményeket igénybe tudja venni , hogy ez milyen hercehurcával jár, és valóban szükséges, hogy ezt az eljárást lényegesen egyszerűsítsük. Azonban azt gondolom, hogy nem innen kellene ezt a kérdést megközelíteni, hanem onnan, hogy magát a kivándorlást kellene megállítani. Miniszterelnök ú r elmondta, hogy kalandvágyból mennek ki a magyar emberek. Nem azért mennek ki, megélhetésért mennek ki, és egyre több magyar ember fog kimenni. Amikor készült egy statisztika, úgy emlékszem, körülbelül egy évvel ezelőtt, amikor azt kérdezték meg az egyete mista, főiskolás korú fiataloktól, hogy hol képzelik el az életüket, akkor döbbenetes volt, hogy ezeknek a fiataloknak a fele külföldön képzeli el a jövőjét, hogy külföldre akar menni. Akkor valóban szükséges, ha ők valóban ki fognak menni és egyszerűsíten i kell az anyakönyvi eljárást, csak ki marad itt, Magyarországon, ki fog ebben a társadalomban dolgozni, kikből fog állni ez a magyar társadalom. Tehát inkább innen kellene megközelíteni a dolgot és itt kellene a kormánynak tenni. Való igaz, hogy ez a fajt a könnyítés is nagyon fontos, és az eljárás egyszerűsítése valóban érdeke mindenkinek. Az utónevekkel mindig probléma van, mindig probléma volt az, hogy mi az, ami bejegyezhető, mi az, ami nem jegyezhető be. Meg volt határozva ennek a folyamata a Magyar Tu dományos Akadémia közreműködésével. Azt gondolom, hogy az is jó lesz, ha ennek a részletes szabályait majd az illetékes minisztérium fogja meghatározni, és akkor a részletszabályokkal talán egyszerűbb lesz. A ragadványnevekről. Itt minden vezérszónok említ ette a ragadványnevek problémáját, TuriKovács Béla képviselőtársam beszélt arról is, hogy a lakóhelyen is milyen fontos az, hogy megkülönböztessék egymást az emberek. Azt hiszem, hogy én már egyszer elmondtam itt az Országgyűlésben azt a példát - én is eg y faluból származom, egy Fényeslitke nevezetű településről , itt nagyon jellegzetes példa a ragadványnevekkel kapcsolatban, amikor egy vadidegen személy sétál a község főutcáján, és az első házaknál a járdát sepregető nénit megkérdezi, hogy tessék már meg mondani, hogy Kis Pista hol lakik. Azt mondták, itt lakik az utca elején. A nyugdíjas korú néni gondolkodik, tanakodik, azt mondja: hát, Kis Pista itt nem lakik. Én itt lakom, mióta megszülettem, az egész utcában nem lakik Kis Pista. Az ember megy tovább, neki azt mondták, hogy itt lakik. Megy tovább, majd alig megy húsz métert, amikor a néni kiabál, álljon már meg jóember, jöjjön vissza, hát az az én férjem! Mert mindenki az egész faluban csak a ragadványnevén szólította az egész családot, csak úgy ismerte az egész falu, már a hetvenéves idős néninek is kiment a tudatából, hogy az a Kis István az ő férjének a hivatalos neve. Tehát ennyire fontosak a ragadványnevek egy faluban, ahhoz, hogy megkülönböztessék egymást. Csak valóban kérdéses az, ahogy az előttem felszólaló vezérszónok is mondta, hogy ezeket be kelle jegyeztetni az anyakönyvbe, szükség vane arra, hogy ezt bejegyeztessük. Mert az, hogy a faluban mindenki tisztában van vele, hogy kit takar, hogy melyik az a család, de hogy ezt be is kelle jegyezn i, akkor elgondolkodunk rajta. Amikor ennek a vitája folyt itt a parlamentben, én nagyon utánanéztem annak, hogy a magyar nyelvészek, akik a családnevekkel foglalkoznak, hogyan határozzák meg a ragadványnév fogalmát. Kiderült, hogy még a ragadványnevek fog alma sincsen tisztázva Magyarországon, tehát precízen nem tudjuk megfogalmazni, hogy mit jelentenek a ragadványnevek. És ha már ragadványneveknél tartunk, a nyelvészek általában úgy határozták meg, hogy a ragadványnév lehet a megkülönböztető név, lehet csú fnév és lehet gúnynév. Csúfnév az, amit a gyerekek adnak egymásnak, és aztán majd rajtuk ragad és viszi felnőttkorába, gúnynév az, amit már a felnőttek adnak és ragasztanak valakire, a megkülönböztető név pedig valamilyen személyi tulajdonság, ahogy kinéz az ember, az alapján mondanak egy megkülönböztető nevet rá, és azt majd viszi tovább a család. Én most nem szeretném elmondani, hogy milyen ragadványnevek vannak például a mi szülőfalunkban, mert az nyomdafestéket nem tűr, és nem lenne való idecitálni a pa rlament elé, hogy milyenek vannak. Majd esetleg négyszemközt, akit érdekel, annak elmondom, és azt is, hogy milyen körülmények között született meg egyikmásik ilyen ragadványnév. Valóban igaz az, hogy ez évtizedeken, akár évszázadokon át végigkíséri azt a családot, és már sok esetben nem is tudják, hogy mi volt az az eredeti ok, ami miatt a ragadványnév rajta ragadt.
