Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 19. péntek (226. szám) - Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény és a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3143 lássanak már valami olyasmit, hogy a törvény elől vonja el a kormány a lehetőségeket, hanem az egyszerűsítést szíveske djenek tekinteni. Azt gondolom, a törvényhozásnak nem az a dolga, hogy nehezítsük a polgárok számára a joghoz férést, hanem hogy egyszerűsítsük. Azt gondolom, ez ebben a sorban megfelelő és jó helyen van. A Fideszfrakció a T/15559. számú előterjesztést tá mogatja, személy szerint magam is támogatom. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, TuriKovács Béla képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az MSZP képviselőcsoportja jelezte, hogy a 15 perces időkeretben két felszólaló szólal fel (Jelzésre:) - c sak egy felszólaló, ez az egy pedig Bangóné Borbély Ildikó lesz, ha jól látom. Öné a szó, képviselő asszony. BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Á llamtitkár úr felvezetőjében elmondta, hogy 120 éve az anyakönyvezés Magyarországon változatlan, ami nem teljesen pontos, mert ugyebár 2013ban történtek módosítások, amikor a négy anyakönyvi kivonatot egyszerűsítették, elektronikussá tették, és lényegében Magyarországon egy nagyon szép szokás szűnt meg ezzel a lépéssel, az, amikor a házasságkötés alkalmával egy nagy könyvbe a házasulandó felek aláírnak. Ez a fajta hagyomány 2013 után megszűnt Magyarországon. Ma is történik a szertartás alatt aláírás, csak most már úgymond nem a nagykönyvet írják alá, hanem egy házasságkötési lapot. Akkor ezt még kritikaként megfogalmaztuk, hogy talán ezt nem kellett volna megszüntetni. TuriKovács Béla képviselőtársam már biztos tudott valamit, mert mondta, hogy nehogy krit izáljuk ezt a törvényt. Mégiscsak vannak benne olyan pontok, amelyeket kötelességünk megtenni, hogy kritikával illessünk. Nagyon helyes, hogy a külföldön született magyar gyerekeknek könnyítsük meg az anyakönyvezését, mert az elmúlt években tapasztaltunk o lyan botrányos eseteket, sőt majdnem csak ezt tapasztaltuk, hogy fél évtől akár több mint egyéves eljárásnak is ki lettek téve ezek a gyermekek. Azt tudni kell, hogy ha nincs magyar anyakönyvi kivonata, akkor nem lehet ezt a gyereket hazahozni Magyarország ra, és nagyon sok esetben pontosan úgymond a családlátogatások nem jöhettek létre, mert nem rendelkezett megfelelő okiratokkal a gyermek. Ez egy nagyon szükséges lépés, de kritikaként mondhatjuk, hogy ezt hamarabb is megtehette volna a kormány, nem kellett volna ennyi időt erre várni. Az indoklás azt állítja, hogy a törvényjavaslatnak nem célja az önkormányzatoknál lévő, jelenleg hatályos hatásköri szabályok módosítása, amit a törvényjavaslat elfogadása esetén a végrehajtási szabályok is rögzítenek majd. Az a helyzet, hogy ezt nem nagyon hisszük el. Lényegében, ha lehetőséget biztosítanak arra, hogy az önkormányzatoktól magát az anyakönyvezést elvegyék, és a kormányhivatal jelölje majd ki ezeket a személyeket, hát, láttunk már karón varjút, ha mondhatok ilye t vidékiesen, akkor azt gondolom, előfordulhat az, hogy innentől fogva az önkormányzatoktól ezt a jogkört is elveszik, megszüntetik, és majd a kormányhivatal kijelöli, hogy ki lesz az az anyakönyvvezető, aki ezeket az eljárásokat, akár az anyakönyvvezetést , a névadót, a házasságkötést lebonyolítja. Azt gondolom, nem kellene most már ilyen mértékben az önkormányzatoktól feladatokat elvonni. Az utóbbi években azt láttuk, lassan már semmi dolga nem lesz az önkormányzatoknak, akár megszüntethetők is lesznek, ha ez így folytatódik. Elképesztő az is, hogy anyakönyvi ügyekben megszűnik a fellebbezés lehetősége. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egy anyakönyvi elírás miatt, például ha az Anettet egy „t”vel írják, a szerencsétlen polgárnak bírósághoz kell majd fordul nia. Bírósághoz kell mennie akkor is, ha a szülő korábbi anyakönyvi bejegyzésében azért, mert az akkor írógépeken nem volt hosszú „í” betű, jogorvoslati úton kell a név megfelelő írásmódját elérni. Nem értjük, hogy erre miért van szükség. Saját példám, hog y amikor én megszülettem, édesanyámnak rosszul írták be az anyakönyvbe a nevét, Túri Katalinnak írták, hosszú „ú”val, amikor édesanyám Turi Katalinként született meg. Ebből némi kis
