Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 19. péntek (226. szám) - Egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK: - KÓSA LAJOS (Fidesz):
3137 Ezt akadály oztuk meg azzal, hogy fordított áfássá tettük - merthogy az áfával volt a játék - a diákszövetkezeti munkát, vagy ezt a szerződést, egyébként pedig bevezettük a minimális díjazást, ami alatt nem lehet már munkát vállalni. Ez azért lényeges, mert ebből pers ze az a butaság nem következik, hogy ha van egy minimális díjazás, akkor afölött nem lehet díjazni senkit. Ez épp olyan, mintha valaki azt mondja, hogy miután a gazdaságban van minimálbér, ezért teljesen nyilvánvaló, hogy senki nem fog többet keresni a min imálbérnél. Ez megint egy égbekiáltó butaság, de nem csoda, mert látszik, hogy sokan még a javaslatot sem olvasták el vagy nem tudták értelmezni. Hasonlóképpen, aki ebből az előterjesztésből azt hiányolja - mint Sneider Tamás kollégám , hogy a szövetkezés egyéb általános szabályai kimaradtak ebből a javaslatból, az nem vette észre, hogy ez a javaslat a szövetkezeti törvényt módosítja, és bevezeti ezt az új szövetkezési formát, a nyugdíjasszövetkezetet. De semmit sem változtat meg a most is létező szövet kezeti törvény általánosan megfogalmazott normatív rendszeréből, ami értelemszerűen ezekre is vonatkozik. Tehát egy tagegy szavazat; a személyes közreműködés vállalható, de nem kötelezettség. A vagyoni hozzájárulás azt jelenti, a szövetkezeti törvényben i s ez van, hogy megalakítják a szövetkezetet a tagok, és szavaznak arról, hogy mi legyen a vagyoni hozzájárulás. Egy forint is lehet egyébként. Ők döntik el! Ezt nem kell a törvénynek előírni. S miután ezek a szövetkezetek típusosan azt a vállalkozási formá t csinálják, hogy a munkaerejükkel vállalkoznak, amit a tagok személyes közreműködésével teljesítenek, ilyen értelemben vállalkozási kockázat csak annyi van, amennyi minden ember esetében, ha elmegy dolgozni. Van kockázat, mert ha a munkahelyén kárt okoz, az az ő személyes felelőssége, de az meg egyébként nem a szövetkezeté, félreértés ne essék! Ebben az értelemben a szövetkezeti törvény minden egyéb szabálya vonatkozik a nyugdíjasszövetkezetekre, tehát ezeket a felvetéseket nem is lehet érteni. Schmuck Erzsébet is problémázott a fizetés és az adómentes juttatások és étkezési utalványok kérdésén. Ha a szövetkezeti tagok úgy döntenek, hogy vállalnak egy munkát, azt teljesítik, és az utolsó centfillért is ki kell fizetni nekik e munka kapcsán, akkor értelemszerűen mindent forintban ki fognak fizetni. Ez csak egy lehetőség megint. Mert gondoljuk el, a szövetkezetet valamilyen módon fenn kell tartani, ott van valamifajta HRtevékenység, van valamifajta backoffice tevékenység, iroda van, telefon van, f elveszik a telefont, szerződéseket kötnek, s a többi, s a többi. Tehát ahogy ez az életben is működik, hogy van egy vállalkozás, abban dolgozik iksz ember, a vállalkozási díj 95 százalékát fizessék ki pénzben, de 5 százalékot a közös költségbe tegyenek be, mert fenn kell tartani irodát, személyzetet, szerződéseket kell kötni, s a többi, s a többi, akkor keletkezhet - keletkezhet - a szövetkezetnél valamilyen pénzügyi eredmény. Mi erre mondjuk azt, hogy lehetőség legyen arra, ha a szövetkezet úgy dönt, hogy a pénzügyi eredményt osszák fel a tagok között adómentes formában. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, ebben semmilyen kényszer nincs. Ha valakinek ez nem tetszik, nem szabad szövetkezeti taggá válnia, és ne alakítson nyugdíjasszövetkezetet. Ez pusztán egy lehetőség, semmilyen kötelezettség nincs erre, természetesen. Éppen ezért mondjuk azt, hogy minden olyan felvetés, ami itt ilyen kényszerekről beszél, az teljes félreértése a javaslatnak. A szövetkezetekben tagsági díj - volt egy ilyen felvetés - csak akk or van, ha a szövetkezet ezt valamilyen módon megszavazza, de ez kötelező elemként egyáltalán nincs. Tehát a tagsági díj mint kötelező elem értelmezhetetlen. Szövetkezetben tagsági díj csak akkor van valamilyen formában, de azt sem tagsági díjnak hívják, h a azt az alapszabályba beteszik a szövetkezeti tagok. Aki nem akarja, ne tegye be, és akkor nincs tagsági díj. Tehát ez a felvetés is teljes értelmetlenség. (14.30) Az a felvetés a szövetkezet kapcsán, hogy kisemmizik a nyugdíjasokat, azért megint értelmet lenség, mert egyébként nyugdíjasok a tagjai a szövetkezetnek, és ők szavaznak mindenről. Egy tag, egy szavazat. Tehát nem lehet őket kisemmizni. Sőt, ezen nyerészkedni sem lehet. Minden olyan felvetés, ami azt vélelmezte, hogy nem tudom, ki akar ezen keres ni, értelmetlen. Ezen a
