Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 19. péntek (226. szám) - Egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SNEIDER TAMÁS (Jobbik): - ELNÖK: - HERINGES ANITA (MSZP):
3131 ELNÖK : Köszönöm. Sneider Tamás alelnök úr két percben. (14.00) SNEIDER TAMÁS ( Jobbik ): Köszönöm szépen, elnök úr. Én is TuriKovács Béla képviselőtársam véleményére sz eretnék reflektálni. Valóban azt mondhatjuk, hogy itt nincs kényszerítés; csak egy baj van, és ezt érdemes megnézni. Ha valaki önállóan Békés megyében egy vágóhídra nyugdíjasként el kíván helyezkedni, akkor őt úgy tudják ott alkalmazni, hogyha 52 százalékk al nagyobb adót fizetnek utána, minthogyha ő belépne, persze nem kötelezően, egy szövetkezeti formába, hiszen ott 52 százalékkal, az egyharmadával a fizetését lehetne csökkenteni. Kérdezem én, hogy ki fog akkor Békés megyében önként elmenni egy vágóhídra d olgozni vagy bármilyen más munkahelyre, mikor a lehetőség nem kényszerű, csak lehetetlen lesz egyébként más útonmódon eljutni, hiszen ki lenne az a vállalkozó, aki 100 ezer forintért dolgoztathat valakit, de ugyanakkor majd 150 ezer forintot akar adni nek i csak azért, mert nem a szövetkezeti formát választotta vagy nem lépett be a szövetkezetbe. Summa summarum, ez gyakorlatilag igenis bekényszerítése ezeknek az embereknek az ilyen szövetkezetekbe. Lehet, hogy nem így van leírva a törvényben, de teljesen eg yértelmű, hogy nincs más választásuk ezeknek az embereknek, ha munkát szeretnének találni. Itt a probléma! Köszönöm szépen. (Szilágyi György tapsol.) ELNÖK : Köszönöm. Visszatérünk normál felszólaláshoz. Heringes Anita képviselő asszony, MSZP! HERINGES ANIT A ( MSZP ): Köszönöm szépen a szót. Több dolog van, ami a vezérszónoki körbe már nem fért bele. De mindenképpen úgy érzem, hogy ki kell térjek arra, hogy a 65 év felettieket természetesen nem visszakényszerítik a munkába, csakhogy jelen pillanatban nem kapna k tisztességes nyugdíjat. Innentől kezdve nem kényszer, csak ahhoz, hogy meg tudjon élni, és a gyerekeit tudja segíteni, az unokáit tudja támogatni, mert azért vidéken ez egyre jobban így van, hogy még mindig a kisnyugdíjas támogatja az unokát, hogy előréb b tudjon menni, hogy egyetemre tudjon járni, ahhoz majd el kell mennie dolgozni. Ahogy képviselőtársam is elmondja, ez lesz az egyetlen lehetőség, hogy a szövetkezethez kell majd csatlakozni, mert normális munkáltató nem fogja azt mondani, hogy ő többet sz eretne fizetni majd utána, hanem azt fogja mondani, hogy nézi a saját zsebét, az én zsebemnek jobb, hogyha ebből a szövetkezetből veszem ki a nyugdíjast, mint munkaerőkölcsönzés alapján, és akkor majd azokat fogjuk foglalkoztatni. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az a bajunk, hogy nem hiszünk a tisztességes szándékban, merthogy az elmúlt hét év tapasztalata az, hogy a legtöbb esetben ezekben a szövetkezetekben a végén kizsákmányolás lett. Ha az embernek az a tapaszta lata, hogy ez a vége, akkor én bármennyire is hiszek az adott szóban, hiszek abban, hogy jó szándékkal nyújtanak be képviselőtársaim indítványokat, a tapasztalat most már azt mondatja velem, hogy nem hiszem el, hogy a végén ebből jó lesz; merthogy még mind ig nem látom, hogy ez a szövetkezet miért kell ide. Ha a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét önök nem vették volna el, ha biztosítanák a nyugdíjasok számára, hogy úgy vállaljanak munkát, hogy könnyítve, a munkáltató számára is könnyítve lehessen őket fe lvenni, de nem kell szövetkezet közéjük, mert ez egy plusz olyan, mint a hulladékszállításban az NHKV, bejött közé, de úgy semmi értelme nincs; tehát ezt meg lehetne oldani jól is, ha nem az lenne a cél, hogy a szövetkezetből valaki jól járjon. Ami miatt e zt alá tudjuk támasztani, hogy maga a kifejezés, amit létrehoznak, az a közérdekű nyugdíjasszövetkezet. Szerencsére Varga Gábor képviselőtársuk lehet, hogy elolvasta ezt a
