Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 19. péntek (226. szám) - Egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SNEIDER TAMÁS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
3123 akkor nem csoda, ha nem jut eszéb e senkinek sem, vagy aki kitalálja, annak éppen ez nem jut az eszébe. Tehát ez a javaslat ebben a formában olyan távol áll a szövetkezeti mozgalomtól, a valódi szövetkezéstől, mint Makó Jeruzsálemtől. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezzel szemben a legvalós zínűbb forgatókönyv, hogy szerencselovagok biankó szövetkezeteket alapítanak gyorsan, felkínálják a belépést, hogy megcsapolják a nyugdíj mellett munkát vállalók jövedelmét. De nézzünk még egykét szakmaibb kérdést ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban! Például ki viseli a munkavégzéssel járó felelősséget, a szövetkezet vagy a tagja? Nem kapunk rá választ. A törvényjavaslat szerint a közérdekű nyugdíjasszövetkezet viseli, mert az vállalkozás, a 2000. évi C. törvény értelmében tehát saját nevében és kockáz atára, nyereség és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében végez tevékenységet. Ezáltal mi történik? A 90 százalékban nyugdíjas tagság viseli az egyik tagja által kifejtett tevékenység kockázatát. Vagyis, ha valaki milliós kárt okoz, akkor fizet a szövetkezeti tagság nyugdíjas része, és mindenki befizeti a maga kis százezer forintját adott esetben egy komolyabb kárnál a 60 ezer forintos nyugdíjából. De nézzük tovább! Miként történik az, hogy ha szakiparosokat vesz fel tagjai sorába, vagy kar bantartókat, felújítókat, festőket, szerelőket, építőket, akiknek egymáshoz semmilyen közük sincs igazából, milyen szövetkezeti rendszer jöhet létre egy ilyen esetben például? Miként lehet például ezer forint/tag tőkével kockázatot vállalni? Itt megint vis szautalok arra, hogy majd lehet fizetni azoknak a nyugdíjasoknak, akik beléptek egy ilyen szövetkezetbe vagy bekényszerítették őket, az esetleges hatalmas kár kifizetését. Ez esetben egyértelmű, hogy amikor önök erre a szövetkezeti megoldásra gondoltak - é s ez Kósa Lajos frakcióvezető úr szájából pontosan el is hangzott , igazából csak a legegyszerűbb munkafázisokra gondoltak, a segédmunkára, arra a területre, ahol most is alacsonyak a bérek, ahonnan százezrével vándoroltak ki magyar emberek Magyarországró l. Hiszen ön is éppen az élelmiszerkereskedelemmel kapcsolatban hozott fel egy ilyen példát. Egyértelmű, a legeslegkönnyebben betanítható munkákról van szó. Miről? Nagyrészt mezőgazdasági munka, nagyrészt egyszerűen a legalacsonyabb fizetési kategóriába t artozó polcpakolás vagy más egyéb dolog. Tisztelt Képviselőtársaim! Azok a nyugdíjasok, akiknek ilyen munkát ajánlanak fel majd egy szövetkezeti rendszerben, nem ezt érdemlik. Nem ezt érdemlik, hanem pontosan azt érdemelnék, hogy azt a 60 ezer forintos nyu gdíjat, amit 40 év munkaviszony után, 80 ezer forintos kereset után mint egészségügyi dolgozó, mint ápoló, és még sorolhatnám, mint szociális munkás, kapnak, vagyis a halál- vagy éhnyugdíjat, hogy így fogalmazzak, azt megemeljék. Nem azt érdemlik ezek a ny ugdíjasok, mert most csak róluk szól ez a törvény, ez teljesen egyértelmű mindenki számára egyébként, nem azt érdemlik a 607080 ezer forintból élő nyugdíjasok, akik ledolgoztak 40 évet, hogy 40 év munkaviszony után visszaküldjék őket egy kis alamizsnáért , hogy éljetek meg, még amíg bírtok belőle, hanem nyugdíjemelést, tisztességes, megfelelő nyugdíjemelést. Már itt is elhangzott egyébként a Szocialista Párt részéről, hogy azért is értelmetlenül állunk a törvényjavaslat előtt, hiszen önök voltak azok, akik öt éve valóban megtiltották a közszolgálati munkavállalóknak a nyugdíjkorhatár elérése után, hogy tovább dolgozhassanak a szakmájukban, és kötelezően nyugdíjaztatták őket. Ráadásul, hozzá kell tennem, nagy felháborodást kiváltva ez a törvény egyedül az or szággyűlési képviselőkre nem vonatkozott. (Harrach Péter: Ez nem igaz, ugye?) Volt is ilyen törvényjavaslatom beadva, beszéltük is Harrach Péter képviselő úrral ezt a bizottságban, és tudom jól, nem az az igazi megoldás, hiszen azóta beadtam egy következő törvényjavaslatot is, csak tárgysorozatba sincs véve, hogy töröljék el ezt a törvényi passzust, kérem szépen, és ha valóban vissza akarják hozni a munka világába az időseket, a jól kvalifikáltakat, a tudással rendelkezőeket - hiszen ez nem erről szól alapv etően, itt, ahogy mondtam, a legegyszerűbb munkafázisokról szól , akkor kérem szépen, azt a törvényjavaslatot, amit beadtam, miután volt már előtte is egy törvénymódosító javaslatom, tessék
