Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 19. péntek (226. szám) - Egyes törvényeknek a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3117 legyen az életük, biz tonságosabb legyen az életük, és természetesen szolgálja a munka világát is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK : Köszönöm szépen. Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP vezérszónoka a következő felszólaló. Parancsoljon! BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ, az MSZP képvis előcsoportja részéről : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Ismét füstös sötét szobában döntenek a munkavállalók és a dolgozni akarók sorsáról úgy, hogy az érintettek véleményére megint nem voltak kíváncsiak. Az egy éni képviselői indítványnak álcázott kormányzati előterjesztés sajnálatos módon több problémát generál, mint amennyit megold. Tipikus kiskaputörvénynek látszik a jelenlegi törvényjavaslat, vélhetően a nyugdíjkassza kiadásait is szeretné csökkenteni ezzel a kormány. A magasan kvalifikált munkaerőnek, aki saját maga tudna munkát találni, ugyanis továbbra is fizetnie kell az adót, ha nem lép be valamelyik szövetkezeti formába. Az alacsonyan kvalifikált munkaerő pedig, amelyik vélhetően a szövetkezet tagságát a lkotja majd, örül, hogy adómentesen dolgozhat, ami nem igazságos. A javaslatból nem derül ki a kormány pontos szándéka. Kérdés, hogy ki alakíthatja meg a szövetkezetet, és mely cég közvetíti majd a kedvezményes munkaerőt. A törvényjavaslat elfogadásával le hetővé válik, hogy nyugdíjasokat munkaerőkölcsönzés keretében foglalkoztassanak, ami azt jelenti, hogy fokozottan kerülhetnek kiszolgáltatott helyzetbe, és akár étkezési utalványban is kaphatnak fizetséget. Felvetődik a kérdés, hogy mennyire tisztességes és morálisan elfogadható, ha egy amúgy is kiszolgáltatott kisnyugdíjas munkája ellenértékeként, fizetségként étkezési jegyet vagy utalványt kap. A szociális szövetkezetek munkaerőkölcsönzőként való üzemeltetésére számos rossz példát is fel lehet hozni a közelmúltból. Itt szükséges megemlíteni a Nemzetgazdasági Minisztérium nem is olyan régen kezdeményezett törvényjavaslatát, amely számos szociális szövetkezet megszüntetésére és átalakítására irányult, mivel azok a munkajogi szabályok kijátszására és tagj aik munkaerejének kizsákmányolására alakultak. A munkáltatók a saját munkavállalóikat jelentették át szociális szövetkezetekbe, hogy így a kedvezőbb adó- és járulékfizetéssel csökkentsék saját munkaerőköltségeiket. A munkavállalókon kívül ezekben az esetek ben mindenki jól járt, csak éppen a munkavállaló nem. Megérte a munkáltatónak, mert így több pénze maradt, megérte a szövetkezetet működtetőknek, mert nekik több pénzük lett, csak a kikölcsönzött munkavállalóknak nem érte meg, mivel nekik csökkent a munkaj ogi védelmük, a biztosításuk, és még jobban ki lettek szolgáltatva, mint előtte. De nézzünk néhány példát a szövetkezeti formákról az elmúlt időkben! Hogyan is működtek ezek a szociális szövetkezetek? 2016 szeptemberében indult számukra a társadalmi célú v állalkozások ösztönzése című európai uniós pályázat. Ez a gazdálkodási forma az ügyészség figyelmét is felkeltette. A szociális szövetkezeti formákkal kapcsolatos visszaélések és kormányzati pénzlenyúlások sora egyre csak bővült az elmúlt időkben. Itt néhá nyat megemlítenék. A Farkas Flórián által fémjelzett „Híd a munkába” szociális szövetkezet, ahol hozzávetőlegesen több mint 1,5 milliárd forint szabálytalan elköltéséről van szó. Azóta már több mint 3 milliárd forintnál tartunk. A Mengyi Roland fideszes ké pviselővel kapcsolatos ügy, ahol a szociális szövetkezetek által igényelt több száz millió forintos uniós forrásból kérte volna vissza a pályázatok sikeressége fejében zsebbe első körben a támogatási összeg 90 százalékát. És Kósa Lajos figyelmébe ajánlanám az Első Magyar Környezettudatos Szociális Országos Szövetkezetet - Eszosz néven híresült el , amely érintette Szabolcs megyét, HajdúBihar megyét és Szolnok megyét. Ott körülbelül 5 milliárd forintról beszéltünk. 2,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el ez a szövetkezeti forma, és körülbelül 3 ezer munkavállaló megkeserítéséről beszélhetünk. Több mint egy éven keresztül húzódott az ügy, mire a kormányzat belátta, hogy kártalanítani kell ezeket a munkavállalókat.
