Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 19. péntek (226. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
3110 számolunk, hogy a reálbérek növekednek, és azzal számolunk, hogy a közszféra számos területén is érdemi béremelés fog megvalósulni. A családok megerősítésével kalkulálunk a 2018. évben, hiszen az összes, a családokat érintő támogatások összege jövőre a GDP 4,7 százalékát érheti el, mintegy 1900 milliárd forintot meghaladó összegben. Konkrét intézkedések is vannak, ha arra gondolunk például, hogy a két gyermeket nevelő családok adókedvezménye bővül, vagy ha arra gondolunk, hogy az összes családi adókedvezmény összege bőven 300 milliárd forint fölé kerül. Azt gondolom, hogy az elmúlt két és fél napban sikerült egyértelműen megcáfolni azokat az észrevételeket, azokat a véleményeket, amelyek szerint ez a család támogatási rendszer csak a jobb módúaknak kedvez. Hadd ismételjem el ismét: ha a két kereső együttes bruttó jövedelme 309 ezer forint körüli, akkor már teljes mértékben igénybe vehető három gyermek esetén is a családi kedvezmény összege. A mai magyar átlag kereset a KSH legutóbbi statisztikai adatai alapján, 2017. januárfebruári adatok alapján 274 300 forint. Ez az átlagkereset. Vagyis egy családban, ha két kereső jövedelme fejenként érdemben kisebb, mint az átlagkereset, akkor is maximálisan igénybe tudják venni a családi kedvezmény összegét. Azt gondolom, hogy ez a családpolitikai intézkedéssorozat, ez az igen jelentős, európai összehasonlításban mérten kimagasló családtámogatási rendszer is kellett ahhoz, hogy ma már arról beszélhessünk, hogy a termékenys égi ráta érdemben javult: 1,49 százalék a legutóbbi adatok alapján. Ez nem elegendő természetesen, de látnunk kell a tendenciát, és bíznunk kell abban, hogy ez a tendencia fennmarad, és azon kell gondolkoznunk, hogy mit tudunk még tenni annak érdekében, ho gy ez a mutató följebb emelkedjen. Végül a munka, a család mellett a biztonságot hadd emeljem ki. Azt gondolom, alapvető fontosságú ma, hogy megvédjük a magyar és a schengeni határokat, alapvető fontosságú, hogy Magyarország ne legyen átjáróház, hiszen ha a gazdaság bővüléséről, a munkahelyek biztonságáról beszélünk, a családok biztonságáról beszélünk, akkor nem lehet eléggé hangsúlyozni azt a célt, hogy Magyarországon ne lehessenek olyan események, amelyek bizony sajnálatos módon Európa nyugati részében sz ámos országban előfordultak. Munka, család, biztonság. A munkából élők költségvetése a bővülő gazdaság, a nagyobb foglalkoztatás lehetővé teszi azt, hogy számos területen, gyakorlatilag az államháztartás minden területén többletkiadásokkal számolhassunk. É n abban bízom, hogy az elmúlt két és fél napban tényszerűen sikerült megcáfolni azt, hogy forráskivonás valósulna meg több területen, lásd egészségügy vagy oktatás. Hangsúlyoznom kell ismét, hogy az említett területek, így az egészségügy, az oktatás vagy a nyugdíj területe vagy a határon túli magyarok támogatási összege - ahogyan arra Tilki Attila képviselő úr rámutatott - vagy a határon belül élő nemzetiségek támogatása ismét növekedett. Ha az utóbbi két tételt említem, akkor azt is mondhatom, hogy soha il yen összegű támogatásokat az éves költségvetések nem tartalmaztak. Sem a nemzet egységét kifejező határon túli magyarok támogatása tekintetében, sem a trianoni határokon belül élő nemzetiségek megbecsülése tekintetében és szerepük fontosságának kiemelése t ekintetében. Nyugdíjról sok szó esett. Én is említettem, hogy bővülnek az összegek. Meg kell erősítsem azt, hogy a nyugdíjak reálértékének megőrzése mellett, amely reálérték az elmúlt hat évben mintegy 10 százalékkal bővült, az idei évben is és a jövő évi, a tisztelt Ház előtt lévő költségvetésitörvényjavaslatban is számolunk a nyugdíjprémium összegével, hiszen a gazdaság bővülése a 3,5 százalékot meg fogja haladni. Gyakorlatilag tehát minden területen bővülő kiadásokról beszélünk. Mi az, ami csökken? Talán kevesebb szó volt róla: például az állami kamatkiadások. És azt gondolom, hogy ez a felelős gazdálkodásnak a hangsúlyát is magában foglalja. Az állam kamatkiadásai érdemben 3 százalék alá
