Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 19. péntek (226. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - DR. TILKI ATTILA (Fidesz):
3102 Na most, akkor folytatjuk előre bejelentett felszólalásokkal. Tilki Attila képviselő úr, a Fidesz képviselője következik. Parancsoljon! DR. TILKI ATTILA ( Fidesz ): Kö szönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én egy olyan választókörzet képviselője vagyok, amelyik északi oldalról a KeletFelvidékkel, keletről Kárpátaljával és délkeletről pedig a Partiummal határos, tehát engedjék meg nekem, hogy a 2018as költ ségvetésitörvényjavaslat kapcsán a határon túli magyarsággal és a nemzetpolitikával foglalkozzak. Az, hogy Magyarország erősödik, jó hír a határon túli magyarságnak. Már az idei költségvetésben is a többszörösét költöttük a korábbi években nemzetpolitikár a szánt összegnek. Szinte mindenhol emelést hajthattunk végre, Magyarország gazdasági helyzetének köszönhetően. A Kárpátmedencei magyarság egésze a nyertese a mostani kormányzásnak. Több helyről folyik a támogatás a határon túlra, szakágazatok szerint. A Bethlen Gábor Alapon keresztül kifizetett 5 milliárd forinttal megemelt támogatáson túl külön ki kell emelnünk a gazdaságélénkítő programok szerepét, amit a Külgazdasági és Külügyminisztériumon keresztül juttatunk el, és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is nagy részt vállal a kulturális és egészségügyi támogatások tekintetében, hogy csak a legfontosabb tételeket említsem. A nemzetpolitikai alapkérdésben eldöntött nézet, amelyben szerencsére összpárti egyetértés is van, hogy a határon túli magyarokat a sz ülőföldjükön szeretnénk boldogulni látni, és ebben támogatni őket egyrészt lélektanilag is, de ezenkívül igen fontos gazdasági, oktatási és szociális tekintetben is támogatni őket. A Délvidéken, Horvátországban, Muravidéken, Kárpátalján és a Felvidéken eli ndított gazdasági támogatási rendszer, amely olcsó hitelhez és vissza nem térítendő támogatáshoz juttatja a magyar vállalkozókat, jelentős támaszt szolgáltat a megmaradáshoz például Szerbiában, ahol jelentős az elvándorlás vagy éppen Kárpátalján, ahol szin tén ez a jellemző a háború gazdasági és katonai következményeinek köszönhetően. Mára egy kárpátaljai, egyébként ismerős magyar gazda fogalmazta meg, hogy odajutott manapság, hogy az anyaországi támogatásoknak köszönhetően lassan megbocsátja Magyarországnak a 2004. december 5i népszavazáson történt elutasítását. Másrészt eljutottunk oda is, hogy ruszin vagy ukrán barátja irigyli, hogy ő most nem magyar. Régen volt ilyen helyzetben a délvidéki magyar ember is. És mindezt úgy értük el, hogy a jószomszédi visz onyt erősítettük Szerbiával, amit mutat, hogy megválasztása után Vučić elnök azt mondta, nem szeretné, ha a magyarok elmennének az országából. Vagyis a szülőföldön való boldogulás az ő céljává is vált. Kevés példa van erre Trianon óta, hogy így nyilatkozzo n a magyar kisebbségről egy szomszédos ország vezetője. Szlovákiában is elindítottuk a gazdaságélénkítő programot, amelynek a délvidékihez hasonlóan az a célja, hogy Szlovákia elhanyagoltabb déli sávját, a Felvidéket erősítsük meg. Itt sem egy lábon áll a magyar nemzetpolitika, hiszen a kiélezett hangnem csillapodása elkezdte hozni az első igen komoly eredményeket is: bekerült a szlovák kormányprogramba, hogy hivatalosan értéknek tekinti az őshonos kisebbségek jelenlétét, valamint elfogadták a Nemzeti Kultu rális Alapról szóló törvényt. Ennek a jelentősége nem kisebb, mint hogy a nemzetiségi szervezetek fogják elosztani az egy nemzetiségre eső összeget, ezzel tulajdonképpen végre legitimálják és anyagilag támogatják a kisebbségeket. Erdélyben is készülünk gaz daságélénkítő programot elindítani. Nyilván ez lesz a legnagyobb volumenű az összes között, de ez még nem a 2018as költségvetés témája. Általában elmondható a gazdaságélénkítő programokról, hogy ilyen mértékű segítséget még nem kapott a határon túli magya rság, ezen belül a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások, amelyek túlnyomórészt magyar partnerekkel, beszállítókkal dolgoznak együtt. Ennek az összege elosztva három évre 50 milliárd forint a Délvidéken, Kárpátalján pedig szintén három évre elosztva 32 milliárd forint. Szeretném indokolni azt is, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények támogatására tervezett 8 milliárd 635 millió forintos összeg miért megalapozott. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar
