Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 20. hétfő (199. szám) - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz):
32 nemcsak a teológiára korlátozódott, hanem a művelődés, a politika, a gazdaság , a zene és a jog területén is éreztette és mind a mai napig érezteti hatását. Az Európa és a világ társadalmigazdasági életét jelentősen meghatározó reformáció nagymértékben hozzájárult nemzeti identitásunk, kultúránk megteremtéséhez is. Magyarországon a XVI. században, a török uralom korszakában terjedtek el a reformáció eszméi, a magyar nyelvű istentiszteletek és bibliafordítások óriási szerepet vállaltak a magyar nyelv, így a magyar nemzet fennmaradásában. Természetesen a reformáció is, mint minden meg újulást vagy változást hozó folyamat, sebeket ejtett és fájdalmakat okozott. Az 500 éves jubileumi megemlékezés komoly küzdelmekről is szól, háborúkról, hitvitákról, véres eseményekről és szakadásokról is. De örömünkre szolgál, hogy az egyházak kölcsönös b ocsánatkéréssel, megbánással fordulnak ma egymás felé, és megtalálják azokat a többségben lévő pontokat, amelyek összekötik őket, és együtt tudnak hálát adni a tisztulásért, a megújulásért. Ferenc pápa több megnyilvánulásában hasonlóan értékelte a reformác iót, amely ma nem a szétválasztásról, hanem a közös megújulásról és az összefogásról szól, aminek kisugárzása egész hazánk, népünk javára szolgálhat. Ezért hirdette meg a kormányzat a reformáció emlékévét az 500 éves évfordulón. Köszönöm szépen. (Taps a ko rmánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm. „A rezsicsökkentés nemzeti ügy!” címmel most Németh Szilárd képviselő úr, a Fideszfrakció tagja fogja elmondani napirend előtti felszólalását. Parancsoljon, képviselő úr! NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN ( Fidesz ): Köszönöm s zépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Az imént és az évértékelő beszédben is azt hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy 2017ben egy új nemzeti politikára lesz szükségünk. Az évértékelőn még hozzátette azt is, hogy már a z év első felében Brüsszel meg akarja tiltani a rezsicsökkentést, tervük már az asztalon van, az országok független energiapolitikája helyett központi szabályozást akarnak, amivel elvennék a tagállamok ármegállapítási jogát. A kérdés az lesz majd, hogy meg védjüke a rezsicsökkentést, ragaszkodjunke ármegállapítási jogunkhoz, vagy fogadjuk el Brüsszel döntését, és bízzuk ismét a nagyvállalatokra a rezsidíj megállapítását. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezekből a mondatokból is jól érzékelhető, hogy nagy viták é s csaták várhatók, ezért össze kell fognunk az emberekkel. Tudnunk kell, hogy a magyarok mit akarnak, és olyan új nemzeti politikát kell folytatnunk, amelyben továbbra is a magyar emberek és Magyarország érdekeit képviseljük, akár a brüsszeli bürokratákkal , akár a nemzetközi nagytőkével szemben. Ezért a FideszKDNPfrakció visegrádi ülésén arról döntöttünk, hogy nemzeti konzultációt indítunk a miniszterelnök évértékelő beszédében említett öt legfontosabb nemzeti ügyről, amit itt szintén hallhattunk: a munka helyteremtési állami támogatásokról, az adócsökkentés politikájáról és annak nemzeti hatáskörben tartásáról, az illegális bevándorlókról, illetve az illegális bevándorlók Európába özönlését segítő külföldi ügynökök befolyásolási ténykedéséről és a rezsicsö kkentés megvédéséről is. Ezekben a nemzeti ügyekben a magyarság létkérdéseiben mindenféleképpen érdemes valamilyen közös konszenzust, valamilyen véleményegységet kialakítanunk Magyarország polgáraival. Talán emlékszik rá az Országgyűlés, hogy 2013ban az e lső rezsicsökkentés után brutális támadás érte a rezsicsökkentés politikáját. Néhány hónappal a 10 százalékos, akkor még 10 százalékos bejelentés után a magyar bíróság gyakorlatilag a külföldi nagytőkének adott igazat. (15.10) Akkor a „Magyarország nem hag yja magát” aláírásakcióval - amit két és fél millió ember jegyzett a nevével és címével rendkívül bátran, felvállalva a közös ügyet - sikerült megvédeni az akkor 10 százalékos rezsicsökkentést, és akkor ez még csak három területet, a gáz, a távfűtés és az áramellátás területét jelentette. Azóta egyébként sokkal nagyobb a tét, hiszen a rezsicsökkentés három szakaszban történt meg, 25 százalékkal lett olcsóbb a lakossági gáz, víz- és áramszolgáltatás,
