Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 19. péntek (226. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
3098 2004hez képest - tehát amikor beléptünk az Európai Unióba - az Európai Unióban töltött évek alatt Magyarországon a bírói fizetések reálértékben a felére cs ökkentek. Ez egy hatalmas reálbércsökkenés! Az Országos Bírói Egyesület ebből azt a következtetést vonta le, hogy a szerény jövedelem és a növekvő kötelezettségek okán a bíróságok szervezete nem fogja tudni megszerezni a legalkalmasabb jogászokat. Itt van az egyik legfontosabb dolog. Egyrészt ahhoz, hogy a bírák függetlenek legyenek, szükséges az, hogy számukra a megfelelő életszínvonalat biztosítsák azért, hogy ne lehessen őket megvesztegetni, ne lehessen számukra csúszópénzt juttatni, ne lehessen őket sem milyen formában befolyásolni. Ott vannak azok az összeférhetetlenségi szabályok, amelyek alapján a bírák gyakorlatilag mindenféle más keresőtevékenységtől el vannak tiltva, kivéve az oktatói és az előadói tevékenységet, tehát egykét kivételtől eltekintve mindenhonnan ki vannak rekesztve, semmilyen más keresőtevékenységet nem folytathatnak, másodállásuk nem lehet. A politikai tevékenységből is túlnyomórészt ki vannak tiltva, gyakorlatilag szinte csak a szavazati jogukkal tudnak élni, és minden másból ki va nnak tiltva. Nagyon szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak, ennek ellenére a mai politika nem fogadja el, illetve a jelenlegi kormánypártok nem fogadják el azt, hogy a bíráknak, az ügyészeknek milyen mértékű fizetést kellene adni, és azt sem tekinti k mérvadónak, hogy a bírák és az ügyészek fizetése reálértékben 2004 óta gyakorlatilag a felére csökkent. Ha megnézzük a rendszerváltás óta eltelt időszakot, azt látjuk, hogy először 1991ben történt egy nagyobb bérrendezés Balsai István akkori igazságügym iniszter javaslatára, akkor úgymond próbálták felzárkóztatni az európai bérrendszerhez a magyar bírák fizetését. Ehhez aztán sokáig nem nyúlt hozzá senki, majd 2003ban, illetve 2004ben két lépcsőben történt egy jelentős fizetésemelés nekik, ezt követően pedig gyakorlatilag megszűnt, illetve megvonásra került a 13. havi juttatás mind az ügyészeknél, mind a bíráknál. Ezt azonban annyiban kompenzálta az Országgyűlés, hogy beépítette ennek összegét az alapbérbe, tehát amennyiben alapbéremelés volt, ez a 13. h avi juttatás kiváltására történt, a különbözet pedig 0,5 százalék volt, tehát ekkora volt a béremelés. 2004 óta gyakorlatilag nem volt, igaz, hogy most, a 2016. év végével, illetve 2017 januárjával összesen egy 10 százalékos béremelés volt, de ha megnézzük az 50 százalékos reálbércsökkenést ebben az ágazatban, akkor azt mondhatjuk, hogy a 10 százalékos bérfejlesztés gyakorlatilag nulla. (11.30) De nézzünk egy kis nemzetközi összehasonlítást! Ami a legdöbbenetesebb, és az Országos Bírói Egyesü let 2010 óta folyamatosan hívja fel erre a magyar kormányzat figyelmét, hogy nemzetközi összehasonlításban is a bíróságok és az ügyészségek fizetése nagyon mélyen a béka feneke alatt van. Hogy részletesen ez mit is jelent? Azt kell látnunk, hogy Magyarorsz ág az Európai Unióban a nettó keresetek vonatkozásában az utolsó, a 28. helyen áll. Nyilván utolsónak is kell lenni valakinek az Európai Unióban. Azonban azt gondoltuk volna, hogy Magyarország, amikor mindig azt halljuk, hogy a magyar gazdaság hogyan erősö dik, hogy itt aztán elsők vagyunk Európában a GDPnövekedés vonatkozásában, itt szárnyal a gazdaság, de azt látjuk, hogy van egy ágazat, amit viszont a kormányzat teljes mértékben mostohagyermekként kezel, és teljes mértékben lemaradnak az átlagjövedelmekt ől. Mint ahogy érzékeltettem, az átlagkereset mennyivel növekedett, ehhez képest a bíróságoknál, ügyészségeknél a díjazás pedig csak nagyonnagyonnagyon kis mértékben emelkedett. De hogy lássuk ezt az utolsó helyet: még ezzel a 10 százalékos emeléssel is, ami most megtörtént év végével két részletben, kétszer 5 százalék vonatkozásában, ezzel is utolsó helyen áll Magyarország a nettó jövedelmek vonatkozásában. Arról nem tudok nyilatkozni, hogy Bulgáriában volte bérfejlesztés az igazságügyi ágazatban, a bír óságok, ügyészségek költségvetési fejezetében, személyi juttatások terén, de amennyiben nem volt az elmúlt két esztendőben, akkor holtversenyben beértük Bulgáriát, és most már nem egyedül vagyunk a 28. helyen, hanem Bulgáriával egyetemben. De például a szo mszédos Ausztriában, bár nem mondom, hogy hozzájuk kellene hasonlítanunk, de összehasonlítási adatként elmondom, hogy háromszorosak a bérek, míg Romániában több mint 50
