Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 19. péntek (226. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása és lezárása - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
3080 Meg kell tehát állapítsuk, hogy igaz az a régi bö lcsesség, miszerint a hamar munka ritkán jó. A korábbi évek gyakorlata alapján a tervezett kiadások fenekestül kerülnek felforgatásra minden évben, gyakran több alkalommal is. Ezért a jelenleg vázlatosan tervezett kiadások között csak a főbb trendekre szer etném felhívni a figyelmet. Egyértelműen megállapítható, hogy az állam saját magára többet kíván költeni, mint a korábbi években. Tehát a bürokráciacsökkentés oly sokat hangoztatott eredményei ellenére az állam az előttünk fekvő tervezet alapján még 2018b an is többe fog kerülni, mint 2017ben és lényegesen többe, mint 2016ban vagy azt megelőzően. Államtitkár úr, gondolom, van ideje, majd meg fog cáfolni, ha ön úgy gondolja, de ezek a számok sajnos makacs tények, 2016ban sokkal kevesebbet költöttek magukr a, mint 2018ban kívánnak. Tisztelt Képviselőtársaim! Vajon nem az volna a valódi bürokráciacsökkentés egyik legfontosabb fokmérője, hogy az állami apparátus fenntartása kevesebbe kerül, mint korábban? Hogyan lehetséges úgy csökkenteni a bürokráciát, hogy az apparátusra többet kívánnak költeni? Az állam által saját magára fordítani tervezett kiadások közül kiemelkedik Rogán miniszter úr fejezete, ahol a tervezett előirányzatnövekedés több mint 25 százalékos. Tehát a kormányzati propagandára több mint egyne gyedével kíván többet költeni a kormány, mint az idei esztendőben. Ez a kiragadott példa is jól mutatja a jelenlegi kormányzat állami irányításról és közigazgatásról alkotott képét: ha sokat mondjuk, hogy jól kormányozunk, akkor talán valaki el is hiszi, f üggetlenül attól, hogy mit érez a saját bőrén. Ez a csúsztatásokkal és hazugságokkal teli propaganda erőteljesen jelen van az Országgyűlésben is. Ennek a propagandának az élharcosai - családi vállalkozásban szinte - Hollik István és sógora, Dömötör Csaba, akik élharcosai ezeknek a csúsztatásoknak. Láttunk már a korábbi években olyan kormányokat, amelyek a látszatkormányzás eszközéhez nyúltak, ami ideigóráig működött is, aztán csúfos kudarcot szenvedtek. Sajnos, ennek a fajta kommunikációs trükknek nagy ára van, és nem elsősorban az az összeg, amit erre fordítanak, hanem az a pusztulás, amit azzal idéznek elő, hogy a kormányzás és működés helyett csak kommunikálnak. Az intézmények lepusztulása, különösen az oktatásban, az egészségügyben, illetve a területi k özigazgatási szolgáltatások terén vagy akár csak az európai uniós források elosztási rendszerében, kézzelfogható. Egyáltalán nem, vagy csak döcögve, messze az elvárható színvonal alatt működnek azok az alapvető rendszereink, amelyek a magyar emberek életmi nőségét meghatározzák. A kiadásoknál azonban sokkal beszédesebbek a bevételek területén tervezett változások. A 2017. évi tervezett bevételekhez képest a változások szembeszökőek. Jelentős adóbevételnövekedést tervez a kormány az alábbi bevételi sorokon: b ányajáradék +24 százalék, rehabilitációs hozzájárulás +33 százalék. Jönnek a lényegesek: kisadózók tételes adója +50 százalék, kisvállalati adó +101 százalék, reklámadó +45 százalék, áfabevételek +24 százalék, a lakossági illetékek +28 százalék, bírságok + 37 százalék, hulladéklerakási járulék +67,5 százalék, útdíj +18 százalék. Ezzel szemben jelentős adóbevételcsökkenéssel számol a kormány az alábbi sorokon. Nézzük meg, hogy hol számolnak adóbevételcsökkenéssel: társasági adó 50 százalék, bankok különadó ja 25 százalék, játékadó 16 százalék, központi költségvetési szervek bevételei 47 százalék. Hollik István, ugye, azt mondta itt a felszólalásában, őt már említettem az előbb is, hogy tartalmazza ez a költségvetés azokat a társadalmipolitikai célkitűzés eket, amiket fontosnak tart a kormány, mondta ő. Ezek a számok jól mutatják, hogy a kormány elsősorban milyen politikai célkitűzéseket tart fontosnak. A kisembereket, a bérből és fizetésből élőket, illetve a magyar kkvkat szeretné adóprésbe helyezni. A be vételek között az egyik legjelentősebb összeg az áfabevétel, aminek közel egyötödével való növelését tervezik. Az áfa az az adónem, ami minden fogyasztót sújt. Ráadásul Magyarországon az EUtagállamok összehasonlításában az egyik legmagasabb az áfa kulcsa, 27 százalék. A magas áfakulcs az áfacsalásoknak való fokozott kitettséget eredményez, illetve jelentősen rontja
