Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 18. csütörtök (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA (Jobbik):
2968 Az Eurostat adataira többen hivatkoztak itt már különböző ágazatokban, a legfrissebb, az oktatást is érintő adat, mi szerint Magyarországon a társadalmi mobilitás a legrosszabb helyzetben van az összes európai uniós tagállam közül. Nálunk a legnehezebb tehát egy szegénysorba születő gyermeknek felemelkednie, magasabb életszínvonalon, magasabb életminőségben tölteni az év eit, élni az életét; sehol az Európai Unió országaiban nem olyan nehéz kitörni a szegénységből, mint Magyarországon. Ebben nyilvánvaló, hogy elsődleges szerepe van az oktatásnak, mindazoknak a szakpolitikai döntéseknek, mindazoknak a költségvetési döntések nek, amelyeket az elmúlt hét évben meghoztak. Ezzel párhuzamosan látjuk és talán ezzel összefüggésben, hogy a korai iskolaelhagyók aránya a tavalyi évben tízéves csúcsot döntött meg, 10 éve nem voltak olyan sokan, akik középfokú végzettség nélkül hagyják e l az iskolarendszert, mint tavaly. Minden nyolcadik fiatal jelenleg úgy kerül ki az oktatásból, hogy nincsen középfokú végzettsége, tehát legfeljebb az általános iskolát fejezi be. Ezzel párhuzamosan a funkcionális analfabéták aránya is folyamatosan növeks zik az Orbánkormány hatalomra kerülése óta, közel 20 százalék most már az össztársadalmon belüli arányuk. De folytathatnám azt a sort, amely mutatja azt, hogy milyen hibás szakmai stratégia vagy éppen a stratégiának a hiányában hibás szakmai döntések szül ettek az oktatás területén, elég csak a PISAfelmérés legutóbbi adataira utalni, másrészről pedig - és hogy a költségvetéshez közvetlenebbül is kapcsolódjak - olyan mértékeket öltött a pedagógushiány, hogy az Országgyűlés éppen törvénymódosításra készül an nak érdekében, hogy lazítsanak azokon a követelményeken, amelyekkel pedagógusálláshelyek betölthetők. A pedagógushiánynak nyilvánvalóan a pedagóguséletpályamodell szakmailag elhibázott részei is az okai, de a pedagóguséletpályamodellnek a finanszírozási kérdései is. Amikor ezt az életpályamodellt bevezették, akkor az előzetesen tervezett és önök által bejelentett béremelkedésnek csak a 60 százalékát tudták garantálni, majd a maradékot évente juttatták el a pedagógusokhoz. Ráadásul, amikor ezt bevezették, akkor az értékállóságának a biztosítását abban ígérték meg, hogy a minimálbérhez kötötték ennek emelkedését. Tehát az eredeti tervek szerint a pedagógusok bére minden januárban, amennyiben a minimálbér emelkedik, ezzel arányosan emelkedett volna. De azt l átjuk a jövő évi költségvetés számaiban is, hogy ha a különböző intézménytípusokban és a pedagóguséletpályamodell különböző szakaszaiban lévő pedagógusok bérfinanszírozását megnézzük, hogy 13 olyan csoport is van, ahol kevesebb a jövő évi bérfinanszírozás , bérösszeg, mint a ’17es évben volt, és csak három olyan csoport van, amely ennél magasabb összegre számíthat. A pedagóguséletpályamodellt elválasztották a minimálbértől, tehát az értékállóságát ezzel nem tudták garantálni, és látjuk azt, hogy ennek meg is fizeti az árát a magyar társadalom, az oktatási rendszer. A bevezetéskor ugyanis a minimálbérhez viszonyítva egy kezdő pedagógusnak a fizetése a minimálbér 1,9szerese volt, jelen pillanatban pedig az 1,35szorosa. Tehát egy olyan országban, ahol a min imálbérhez képest ennyire alacsony egy kezdő pedagógusnak a fizetése, teljesen egyértelmű, hogy pedagógushiány lesz. És azok a szakmai okok egyébként, amelyek még ehhez vezettek, azok csak súlyosbítják ezt a helyzetet, súlyosbítják a szituációt, de nem fog ják érdemben a megoldáshoz hozzásegíteni a kormányzatot. És hogyha nemcsak a pedagógusokról beszélünk, akiknek nyilvánvaló, hogy a munkája elengedhetetlen az oktatási rendszer és az iskolák működéséhez, hanem a nevelési, oktatási munkát közvetlenül segítők ről is ejtünk néhány szót, hiszen ők szintén nagyon fontos szerepet töltenek be az intézmények életében, akkor azt látjuk, hogy az ő fizetésük, az ő bérük gyakorlatilag megalázó. Van olyan óvodai dajka, aki 1015 éves munkaviszonyt követően is csak 7780 e zer forintot keres nettóban, ennyi a havi fizetése, pedig egy nagyon fontos munkát végez, a jövő generációjának nevelésében vesz részt, nap mint nap ezért a fizetésért dolgozik.
