Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 18. csütörtök (225. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik):
2928 Nyilvánvalóan ez adott esetben kiegészülhet bizonyos nyelvi pótlékkal, vezetői pótlékkal, a munkáltató által, az ön kormányzat által adott bizonyos pótlékokkal, de ezek a pótlékok nem a valódi bérhez számítódnak hozzá, ezekből nem lesz nyugdíj; ez nem a valódi fizetés. (10.20) Tehát ezekből a pótlékokból most egyszer s mindenkorra valódi fizetést kéne nekünk csinálni. E hhez kapcsolódik az is, ami a tegnapelőtti vitában elhangzott. Banai államtitkár úr volt akkor bent, aki azt mondta, hogy ne sajnáljuk annyira a közszférában dolgozókat, mert az alkalmazásban állókból 550 ezer embernek jövőre több lesz a bére. Igen, valóba n több lesz a bére, körülbelül 800850 ezer emberről beszélhetünk, és ehhez képest ezeknek egy picit emelkedni fog a bére, de emögött egy valóban tragikus helyzet van, az, amit az előbb mutattam: ezek az emberek minimális juttatást kapnak. Persze, hogy eme lkedik a bérük, csak ez nem teremthet egzisztenciát egy teljes család tekintetében. Képzeljük el, hogy két tisztviselő összeházasodik, születik nekik egykét gyerekük, akkor annak a családnak minden tagja a létminimumon vagy a létminimum alatt fog tengődni . Ezért tehát én azt gondolom, hogy igenis fontos lenne olyan értelmű eltéréseket megfogalmazni és beépíteni a költségvetésbe, mint amit az előbb is elmondtam. A továbbiakban az önkormányzatok gazdálkodási szabadságáról szeretnék egykét szót szólni, noha egyébként összefüggésben van az előbbiekben elmondottakkal is, de egy pont kapcsán ezt szeretném konkretizálni is. Nevezetesen: a gépjárműadó helyben maradó részéről van szó. A korábbiakban, kéthárom évvel ezelőttig a gépjárműadó, amit egyébként az önkorm ányzatok szednek be, 100 százaléka ott maradt bevételként az önkormányzatoknál. Na, ennek vége, és a pár évvel ezelőtti módosítás óta már csak a 40 százalékáról beszélünk, tehát a munka ott marad továbbra is az önkormányzatoknál, hiszen ők tartják nyilván, ők szedik be ezeket a pénzeket, viszont ennek egy jelentős részét továbbítania kell az önkormányzatoknak a központi költségvetés felé. Ez egy annyiban elfogadhatatlan dolog, hogy az Alaptörvény is, de az ágazati törvény, tehát az önkormányzati törvény is arról szól, hogy az önkormányzatoknak meg kell adni a gazdálkodási szabadságot, de ha a saját bevételeiket is elvonjuk - majd erről még fogok a későbbiekben is beszélni , ehhez számolom most a gépjárműadót is, hiszen ezt ők szedik be, akkor valójában a vé gtelenségig leszűkítjük a mozgásterüket, hiszen egyébként kötelező önkormányzati feladatok ellátására nem jut elég pénz, hát még a fejlesztésekre, amelyek valójában szükségesek az egyes településeken. Itt is elhangzott nemrégiben a kedves képviselőtársamtó l egy rendkívül hosszú lista, hogy mi mindent lehetne az adott településeken fejleszteni. Igen, ezt a helyben lakók pontosan tudják, a helyi döntéshozók pontosan tudják, és ezt ők kezelni is tudnák, ma megfelelő mozgásterük lenne, például olyan módon, hogy ezt a gépjárműadót ott helyben megkaphatják. Ehhez kapcsolódik még egy pont, ez inkább a nagyobb településekre vonatkozik: ez a szolidaritási hozzájárulás. Ez egy újfajta, mondjuk így, adónem, amit az önkormányzatoknak kell viselniük. Arról van szó , hogy a köznevelési törvény módosítása után most már az egyes iskoláknak nemcsak a fenntartása, de a működtetése is az állam feladata. Amikor az önkormányzatok kapnak egy feladatot kötelező feladatként, akkor általában a központi költségvetés a feladatfin anszírozás keretében ezeket a kötelező önkormányzati feladatokat támogatja valamilyen mértékben, hiszen erről szól a törvény, erről szól az ágazati törvény, de arról sehol nincsen szó, se az Alaptörvényben, se az önkormányzati törvényben, hogy ha elveszünk egy feladatot, akkor ahhoz még pénzt is elveszünk az önkormányzatoktól. Ez egy teljesen nonszensz állapot, megítélésünk szerint, meggyőződésünk szerint egyébként alaptörvényellenes állapot, hiszen a központi alrendszer, illetve az önkormányzati alrendszer közötti kapcsolat csak olyan módon valósulhatna meg a kétharmados törvény szerint, amennyiben a központi alrendszer támogatja az önkormányzatokat, valamint az önkormányzatok saját bevételei, amelyeket most önök itt elvonnak, arra szolgálnának, hogy a hely ben lévő kötelező feladataikat ellássák, de önök pont ebből a saját bevételből vonnak el. Nagyon remélem, hogy az
