Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 17. szerda (224. szám) - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
2891 középvállalatok részére is további bes zállítási lehetőségeket generálnak, munkahelyeket létesítenek, új technológiát, innovatív megoldásokat, modern termelési kultúrát hoznak Magyarországra. Mindebből a szempontból a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkája pontosan azt a célt szolgálja, hog y Magyarország minél jobban megjelenhessen az exportpiacon, illetve az exportja növekedhessen. Ebben tulajdonképpen a költségvetés a hozzá szükséges „pénz, fegyver, paripa” mondás alapján megadja azt a lehetőséget, hogy ezzel a diplomatáink, maga a miniszt érium is nagyobb mozgástérrel fog rendelkezni. Engedjék meg, hogy egy mondatot még szóljak arról, ahogy itt több felszólalásban elmondták képviselőtársaim, hogy milyen fontos a ’18as költségvetésben az is, hogy minden magyar ember egy lépést előreléphesse n. Itt egy zárógondolatként engedjék meg, hogy Nógrád megyei képviselőként elmondjam azt, hogy igenis látszik, hogy az elmúlt évek foglalkoztatáspolitikájában, munkahelyteremtési támogatásokban, egyáltalán a bérnövekedés a nógrádi emberek számára fontos. T ermészetesen még nagyon sok feladat van ezen a téren, hiszen Nógrád megye felzárkóztatása egy nagyon komoly, felelősségteljes, nagy kihívás. De én azt gondolom, hogy maga a ’18as költségvetés további lehetőséget ad arra, hogy jobb béreket kapjanak a nógrá di emberek, és több lehetőséget kapjanak a családok, és tényleg elmondhassuk azt, hogy a fejlesztéseken, a támogatásokon keresztül minden család, minden ember egy lépéssel tovább tud lépni. Köszönöm szépen a figyelmet. Miután elég rövid időnk maradt már, t ényleg azt gondolom, hogy a 2018as költségvetés elfogadása alapvetően azt a célt fogja szolgálni, hogy Magyarországon a mindennapi életben jobbak legyenek a lehetőségek a családok számára, másrészt pedig a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával, illetve költségvetési támogatásával azt is elérhessük, hogy Magyarország külgazdasági lehetőségei tovább növekedjenek. Köszönöm szépen a lehetőséget. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, M SZPképviselőcsoport. GÚR NÁNDOR ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Már harmadszor nem kérdezem Banai államtitkár urat az alapkérdésről. Elmondom neki, hogy ő is tudja, bár ha nem figyel, a legközelebbi alkalommal sem fogja tudni. Tudja, államtitkár úr, a költségvetési kiadások százalékos megoszlása tekintetében 2010 és 2018 viszonyrendszerében a helyzet úgy néz ki, hogy míg a funkcionális kiadások, tehát az állami működtetéshez kapcsolódó kiadások meredeken nőnek, addig a jóléti kiadások pedig meredeken cs ökkennek. Úgy néz ki a helyzet, hogy a jóléti kiadások tekintetében gyakorlatilag 61 százalékot meghaladó mértékről 54 százalékos nagyságrendet ér el 2010ről 2018ra a költségvetési kiadások százalékában a megoszlás, míg az állami működtetés kapcsán a 14 százalékról 17 százalék feletti ez. Tehát saját maguk fontosak önöknek, az emberek azok nem. Ugye, érti az összefüggést? Igen, szeretném, hogyha nem válaszolna most már a kérdésemre. Ha kétszer nem volt képes rá a vitában, hogy meg lehessen beszélni, akkor harmadjára meg nem vagyok kíváncsi másfajta, kibújó válaszaira. Nem akarok minden részletkérdésbe belemenni, de a dolog lényege valójában az, hogy ez a költségvetés a változások és a változtatások nagy részében - hozzácsatolom az adótörvények kérdéskörét is - gyakorlatilag nem a munkához kötődő jövedelmekhez igazodó. Gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy akár a személyi jövedelemadó tekintetében sem sikerült a nagy álmokat megcsinálni. 9 százalékról vagy egyszámjegyű százalékról beszélt annak idején a miniszt erelnök. A munkavállalói járulék esetében, ön tudja a legjobban, hogy például egy 2010es minimálbérhez illesztetten az összes munkaadói meg munkavállalói járulékteher 32 ezer forint volt a 60 200 forintos
