Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 17. szerda (224. szám) - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - WITZMANN MIHÁLY (Fidesz):
2872 WITZMANN MIHÁLY ( Fidesz ): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ismét eltelt egy újabb év, és ismét tavasz van , és ismét Magyarország 2018as, következő évi költségvetéséről van lehetőségünk vitát folytatni itt az Országgyűlésben. Az a tény pedig, hogy a korábbi évek hagyományait követve a jövő évi büdzsé elfogadására már a tavaszi ülésszakban sor kerülhet, azt go ndolom, mindenféleképpen növeli a kiszámíthatóságot és a tervezhetőséget, a családok, a vállalkozások, az önkormányzatok s éppen az állami hivatalok számára is ugyanígy. Ezt a tényt az is alátámasztja, hogy a tervezett június közepi elfogadástól számította n több mint fél éve lesz a magyar embereknek, a gazdaság szereplőinek és az önkormányzatoknak, valamint az államigazgatásnak, hogy felkészüljenek az adózásban bekövetkező, szerencsére ismét csökkenő tendenciát mutató kedvező változásokra, illetőleg a 2018. évet érintő jogszabályi módosulásokra egyaránt. Az elmúlt 34 esztendő távlatából, azt hiszem, egyértelműen kijelenthetjük, hogy a központi költségvetés tervezésénél vagy az éppen a tegnapi nap során tárgyalt 2017es költségvetés módosításánál is szerencs ére már nem arról kell beszélnünk, hogy honnan, hogyan és mennyi pénzt von el a kormány, mint ahogy ezt annak idején, a szocialista kormányok idején megszokhattuk, hanem arról, hogy kinek, kiknek, mire és mennyivel jut több. Tisztelt Képviselőtársaim! A sz ámok láttán, azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük azt is, hogy Magyarország költségvetése, gazdasági pozíciója stabil és jól áll, ennek pedig alapvetően két oka van. Egyik oka, hogy a kormány eredményes gazdaságpolitikájának köszönhetően a gazdaság jól tel jesít, így a vártnál több bevétele keletkezik az államháztartásnak. A másik ok, és azt hiszem, hogy erről talán nem mindig vagy nem mindig sikerül eleget vagy elég hangsúlyosan beszélnünk, hogy a kormány igen sokat tett az elmúlt években a szü rke, illetőleg a feketegazdaság visszaszorítása érdekében. Az adóbevételek hatékony beszedése nemcsak a kormányzat, hanem azt gondolom, nyugodtan mondhatjuk, hogy az egész ország érdeke is egyben. Az elmúlt hét évben a kormány számos intézkedést tett anna k érdekében, hogy az adócsalók mozgásterét szűkítse, valamint hogy olyan adózási feltételeket teremtsen meg, amelyek nem teszik érdekeltté az adózókat az ügyeskedésben. Nem is olyan régen, a Gyurcsány, Bajnaikormányok csupán tétlenül nézték az adócsaláso kat, sőt talán az sem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az így kieső és elmaradt adóbevételekből a tisztességes adózóktól, a magyar emberektől és a családoktól próbáltak meg minél több adót behajtani. Mert ugye, mindannyian emlékszünk még Bajnai Gordon, egykori baloldali miniszterelnök fenyegető szavaira, miszerint úgy kezdte a kampányát, hogy „fájni fog”. Ezzel szemben a jelenlegi kormány stratégiai intézkedéseket hozott, amelyek az adó- és azon belül is az áfacsalások általános visszaszorítását és a gazdaság f ehérítését, tisztítását hivatottak elősegíteni. Ha megengedik, a továbbiakban természetesen a teljességre való törekvés igénye nélkül megpróbálok néhány olyan konkrét kormányzati intézkedést felsorolni, amelyeknek köszönhetően sikerült határozott és hatéko ny lépéseket tenni a feketegazdaság visszaszorítása, csökkentése érdekében. Talán az egyik legfontosabb ilyen intézkedés a 2014. szeptember elejére megvalósult, a pénztárgéppel történő nyugtakibocsátás online adóhatósági felügyelete. Egyedül ennek az intéz kedésnek köszönhetően az államnak mintegy 180190 milliárd forinttal több áfabevétele keletkezhetett. Ezzel kapcsolatban ma már ott tartunk, hogy a gazdasági élet szereplői is elismerik az online pénztárgépek fehérítő hatását, hiszen a tiszta verseny nekik is érdekük. Sőt, vannak olyan szektorok, ahol kifejezetten kérték is az online kasszarendszer bevezetését annak érdekében, hogy csökkenhessenek az ágazatban az adóelkerülések, ezeknek a mértéke. A másik szintén fontos lépés a 2015. március 1jétől működő EKÁER, az úgynevezett elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer felállítása volt, amely a fuvarozással megvalósuló termékértékesítések nyomon követését hivatott hatékonyan megvalósítani. Ismeretes,
