Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 17. szerda (224. szám) - Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
2845 veszi irányadónak. Ami szintén hiányzik benne, az a gyógyszertámogatások magasabb szintű emelése. A Jobbiknak egy határozott elképzelése v an, ami arról szól, hogy a gyógyszertámogatások keretében nem életkor, nem egyszerűen nyugdíjas státusszal kell szelektálni és meghatározni a különbségeket, hanem úgy kell támogatni a magyar állampolgárokat a gyógyszerköltéseikben, hogy ez igazodjon az ő e gészségi állapotukhoz. Ennek pedig egyetlenegy jó fokmérője van, azokat a krónikus betegeket, illetve azokat, akik gyermekeket, kisgyermekeket nevelnek, őket kell valamilyen módon a gyógyszertámogatásban kedvezményezetti pozícióba hozni, hiszen tőlük várha tó az, hogy a gyógyszerfelhasználásuk, a gyógyszerköltéseik vagy állandóak, vagy növekvő mennyiségűek lesznek, éppen ezért segítségre inkább ők szorulnak abban, hogy az állam helyettük terhet viseljen. Ez a trend Magyarországon szintén ellentétes a nemzetk özi trendekkel. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a Jobbik javasolja azt is, hogy a civil szervezetek, amelyek rendkívül sokat visznek a vállukon az egészségügy állami funkcióinak az átvállalásában vagy a kiegészítésében, kapjanak hangsúlyosabb lehetősége t azzal, hogy növeljük a költségvetési támogatásukat. Lényegében 20 millió forintos tételekről beszélünk, elenyésző költségvetési tételekről, ami viszont ezeknek a civil szervezeteknek nagyon fontos támogatás. Az asszisztált reprodukció a szokásos, amely m ellett mindig kiállunk, volt benne emelés. A lakosság és egyöntetűen a társadalom sokkal nagyobb emelést, nagyon keretet szeretne biztosítani arra, hogy a vágyott gyermekek végre megszülethessenek. Az „Egészséges Budapest” tervvel kapcsolatosan indítványoz tuk, hogy például a Jahn Ferenc Kórháznak, amely nagyon nehéz helyzetben van, legyen egy pluszlehetősége az előrelépésének és egy plusz támogatási összeget kaphasson. De amiről talán nem esett szó, és ezt zárójelben a vége felé mégis el lehet mondani, hogy túl azon, hogy arról beszélünk, hogy a finanszírozását hogy lehet megoldani az egészségügynek, honnan lehet pluszforrást bevonni, honnan lehet esetleg a kiadási tételeket csökkenteni, nagyon fontos, hogy nem beszélünk arról, és talán nem is biztos, hogy a költségvetési vita terepe ez, hogy milyen strukturális átalakításokat lehet végrehajtani a rendszerben, hiszen a rendszer a jelenlegi formájában nagyon sok helyen pazarol. (18.00) Nagyon sok helyen háromszornégyszer hatékonyabban tudna dolgozni, sokkal h atékonyabban tudna működni. Így ezek az átalakítások, strukturális átalakítások elengedhetetlenek lennének ahhoz, hogy helyes finanszírozási következtetéseket vonjunk le. Tehát jelenleg úgy néz ki a rendszer, hogy öntjük, öntjük, öntjük azt a pénzt, ami ke ll, sokkal többet kellene, de közben nem nézzük azt, hogy ahová tesszük, ott valójában jó hatékonysággal kerüle felhasználásra. A kormány még mindig adós abban, hogy áttekintse ezt, és engedjék meg az önök kritikájának, én ezt már több helyen elmondtam sz akmai berkekben is, hogy én Orbán Viktor első, vagy most második és harmadik kormányának ott láttam az igazi komoly hibáját az egészségüggyel szemben, hogy önök minden társadalmi felhatalmazást megkaptak ahhoz, hogy az egészségügyben, amelyben most már 27 éve várat magára a rendszerváltás, tehát ebben az egészségügyben önöknek minden társadalmi felhatalmazásuk megvolt ahhoz, hogy helyes irányba változtassanak. Megvolt a politikai, megvolt a közjogi felhatalmazásuk, úgy gondolom, hogy megvolt hozzá a kellő s zakértelem. Önök ezeket a módosítási lehetőségeket elmulasztották, és most ott állunk, hogy elképzelhető, hogy nem lesz olyan társadalmi felhatalmazás, amellyel majd lehet érdemben javítani ezen a rendszeren, és ez viszont évtizedekre fogja meghatározni az egészségügyünk rendszerét. Korlátok közé, kényszerpályára fogja fordítani, és az lesz, hogy egy ilyen költségvetési vitában legfeljebb 12 milliárdról vagy 1020 milliárdokról fogunk beszélni, és nem arról, hogy hatékonyan szerveztük volna meg, nem arról, hogy egyébként egy finanszírozható és hosszú távon fenntartható és költséghatékony egészségügyet építettünke. Tehát a kritika ennek szól, a kritika annak szól, hogy ennél egy jóval nagyobb tempót lehetett volna diktálni, sokkal hamarabb kellett volna ébr edni abban, hogy az egészségügyben rendet tegyünk. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)
