Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 22. szerda (201. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Nemzeti Bank 2015. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
266 az onban Magyarországon a jegybanki törvénynek köszönhetően gyakorlatilag állam az államban. És azért, hogy ezek a kijelentések ne maradjanak levegőben lógóak, ezért két európai jegybank példáját szeretném képviselőtársaim elé állítani, mi az irányadó európai gyakorlat, és ehhez képest hol tartunk most Magyarországon. A Bank of England törvényi szabályozása például egyáltalán nem tartalmaz olyan hatáskört, hogy az angol jegybank alapítványokat alapíthat, és ezeket működtetheti. A Deutsche Bundesbank költségter ve, beruházási terve, tény- és tervanalízise, továbbá a zárszámadása a könyvvizsgálói jelentésekkel együtt a pénzügyminisztérium és a számvevőszék elé kerül, ezeket a Bundestag is megkapja, és a törvény - nem az adott jegybank menedzsmentje - rendelkezik a jegybankban képződő nyereség felosztásáról. Mivel Magyarországon ez nem így van, hanem ténylegesen a menedzsment gyakorolja - Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter helyett - a tulajdonosi jogokat, gyakorlatilag a jegybank a nála képződő több száz milliár d forintos nyereséggel azt tesz, amit akar. És bár a kormány ebben is hazudott, amikor azt állította, hogy ebben semmi furcsa nincs Európában, két vezető európai példát hoztam arra, hogy hogyan működik ez a gyakorlat, ez az általános, sehol nincs olyan mér tékű szabadsága és a pénzek elköltésének lehetősége, mint Magyarországon, sehol Európában ez nem jellemző. Nagyon fontos beszélnünk a brókerbotrányról, amiről igen kevés szó esett, leszámítva az ellenzéki képviselők észrevételeit. Hogyan is indul el a foly amat? BudaCash megborul, Quaestor megborul, öncsődöt jelentenek be, ezután indul el az MNB vizsgálata a Quaestornál, és ezután állapítják azt meg, hogy a brókercégnél másfél évtizeden keresztül lopták az állam, lopták az ügyfelek pénzét. Az volt az egészb en az érdekes, hogy amikor Windisch László pénzügyi felügyeletért felelős alelnök bejött a Gazdasági bizottságba, öt szempont köré fűzte azokat a kormányzat által optimálisnak tartott javaslatokat, amelyekkel egy ilyen bank- és brókerbotrány megelőzhető le nne. Én pedig mind az öt szempontra elővettem a saját, 2010 őszén benyújtott javaslataimat, és papírokkal tudtam bizonyítani, hogy ha 2010ben nem szavazza le nagykoalíciót alkotva a Fidesz és az MSZP képviselőcsoportja a javaslataimat, akkor ez a 300 mill iárd forintos károkozással záruló brókerbotrány megelőzhető lett volna. Hölgyeim és Uraim! Semmi egyebet nem kellett volna tenni, megszavazni azokat a módosító javaslatokat, amit akkor a pénzügyi felügyeletről szóló törvényhez én magam nyújtottam be. Két t ucat módosító javaslattal, amelyeket benyújtottam, a bank- és brókerbotrány, ez az elképesztő károkozás megelőzhető lett volna. De vajon miért szavazták le? Mit is kértem én ebben? Javasoltam például az ellenőrzési módszertan szigorítását, a brókercégekre vonatkozó ellenőrzési ciklus öt évről történő leszállítását annak érdekében, hogy a törvény biztosítsa, hogy egészen biztosan ezeknél a cégeknél megtörténik az ellenőrzés. Mindössze kettő tucat független brókercég működött Magyarországon, de ezeket sem vol t képes egyetlen alkalommal sem átfogó módon 15 éven keresztül leellenőrizni a jegybank. Itt nem érdemes mosni a szennyest, hölgyeim és uraim, aki a jegybankot és korábban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét vezette, hibázott, szakmai hibát követett el, hanyagul látta el a munkáját. Fontos azt is megállapítani, hogy a brókerbotrányra azért is kerülhetett sor, mert a BudaCashnél alapvetően a szocialista kormánnyal történő jó személyi összefonódásokat, kapcsolatokat találhatunk, a Quaestornál éppen a szocialista kormányokkal is és a Fidesszel, vezető kormánytagokkal, például Szijjártó Péterrel történő személyi összefonódásokat, jó kapcsolatokat láthatunk. Gyakorlatilag úgy működött a Quaestor is, mint állam az államban, úgy láthatta el a tevékenységét, hogy sok éven keresztül ezt a céget ténylegesen egyszer sem ellenőrizték le. És itt fontos valamiről szót ejteni: a Quaestornál folyó nyomozások megállapították, hogy az a közpénz, amit több állami és önkormányzati szerv helyezett el a csaló brókercégnél, nyílt értékpapírpiaci műveletekben vett részt. Egyébként ebben is hazudott a kormány, mert ezt is letagadták korábban, de ez már megállapítható, hogy így történt. Nyílt értékpapírpiaci műveletekben
