Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 22. szerda (201. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Nemzeti Bank 2015. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
263 majdnem 6 százalékos jegybanki alapkamat volt Magyarországon, annak ellenére, hogy ha körbenézünk az akk ori időben a világ jegybanki alapkamatain, akkor azt láthatjuk, és most már itt nemcsak a Fedre kell gondolni, amely már ahhoz képest több éve belekezdett a jegybanki alapkamat radikális csökkentésébe, és tulajdonképpen már 2012ben is nullaszázalékos szin tre vitte az alapkamatot, de egyébként már európai országok is megtették ugyanezt, addig a magyar jegybank, mintha mozdulatlanná dermedt volna, és nem érezte volna meg, nem látta volna azokat a nemzetközi trendeket, amelyek a világban akkor zajlottak, és e zért nem nyúlt hozzá. Tette mindezt arra való hivatkozással, hogy a piac ezt nem bírná el, illetve jegybankként hivatkozott arra, hogy ezzel elszállna az euróval szembeni forintárfolyam úgy, hogy a jegybanknak nem lehet árfolyamcélja. Tehát az alapkamat az t mutatja, hogy akkor valami a monetáris politikában rosszul működött. De ha megnézzük azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2012ben milyen eredményt ért el, akkor azt láthatjuk, hogy 2012ben a jegybank, szemben a monetáris fordulat utáni évekkel, 40 milliárdo s veszteséget termelt, amit akkor még egy sokkal nehezebb világgazdasági, illetve költségvetési helyzetben a magyar költségvetésnek kellett befizetni a Magyar Nemzeti Bankhoz, hiszen az veszteséget termelt. Tehát azt lehet mondani, hogy 2012ben a jegybank törvény által felsorolt három jegybanki alapfeladat egyikét sem tudta teljesíteni a szocialisták által kinevezett jegybanki vezetés. Nem volt árstabilitás, nem volt pénzügyi stabilitás. Ha visszaemlékszünk, éppen 2012ben volt egy nagyon erős pénzpiaci spe kuláció Magyarországgal szemben, ami odáig sodorta a magyar államot, illetve a magyar állam pénzügyi helyzetét, hogy majdnem csődbe juttatta. Nyilván itt is nagyon hatékony gazdaságpolitikai beavatkozások voltak szükségesek, hogy ez elkerülhető legyen. Teh át a pénzügyi stabilitásnak az alapvető célját sem érte el akkor a jegybank, és az teljesen egyértelmű, hogy az akkori jegybanki vezetés, megszegve tulajdonképpen így a törvényt, a kormányzati gazdaságpolitikát sem támogatta. (10.20) Tette mindezt úgy egyébként, hogy ha megnézzük a gazdaságpolitika másik lábát, a fiskális politikát, akkor azt láthatjuk, hogy a költségvetési hiányt addigra a kormány konszolidálta, 2012ben 2 százalék alatti költségvetési hiány volt, a foglalkoztatás már nőtt. Tehát összességében azt mondhatjuk, hogy az állam pénzügyeit, ami a költségvetést illeti, a kormány rendbe rakta. Mi következik ebből? Azt gondolom, azt láthattuk tehát, hogy a kormányzat a saját gazdaságpolitikai dolgát elvégezte, amíg a 2012ben m ég regnáló, szocialisták által kinevezett jegybanki vezetés ezt elmulasztotta, sőt azt kell mondjuk, ismerve a tényeket és látva ezeket a számokat és folyamatokat, hogy szándékosan befékezett. Azt is lehet mondani - egy példával élnék , hogy az autó volán jánál ült a kormány 2012ben, aki tette a dolgát, vezette egyenesen az autót a megfelelő fordulatszám mellett, amíg a jegybanki vezetés az anyósülésen ülve szépen belenyúlt és behúzta a kéziféket. Ez történt 2012ben. Ezután történt meg az a jegybanki ford ulat, amelyről a jegybank elnöke is beszélt. Ennek következtében mondhatjuk el azt, hogy mára mind a három, törvényben meghatározott feladatának és célkitűzésének a jegybank eleget tesz. Árstabilitás van meg volt is - a 2015ös évről beszélünk , az akkori infláció, ha jól emlékszem, mínusz 0,1 százalékos volt. Tehát tulajdonképpen minimális mértékben csökkentek az árak, nemhogy emelkedtek volna, vagyis az árstabilitás feladatát a jegybank tudta teljesíteni. A pénzügyi stabilitást részben megőrizte az akkor i jegybanki vezetés, illetve részben megteremtette. Az teljesen egyértelmű, hogy a jegybanki programok hatékonyan és eredményesen támogatták a kormányzati gazdaságpolitikát, hozzájárultak a gazdasági növekedéshez GDParányosan körülbelül 1 százalékkal, és stabilabbá tették az állam működését, gazdaságpolitikáját, illetve értelemszerűen hozzájárultak a foglalkoztatottság növekedéséhez is. Nem mondanám el, hiszen elnök úr, illetve Bánki Erik képviselőtársam is már beszélt ezekről az eszközökről. Egyrészt ilye n az alapkamat csökkentése, ami akkor, 2015ben 1,35 százalékra csökkent. Még egyszer mondom: 2012ben ez még 5,5 százalék volt, a monetáris fordulat után a
