Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 15. hétfő (222. szám) - Az ülésnap bezárása - ELNÖK:
2589 lak ója volt Bezinek. Ehhez képest ma siralmas állapotok vannak, hiszen ahogy említettem, 517en lakják, és ez is a térségben egy öregedő településnek számít. Fehértót is érdemes részletesebben megemlíteni. Csornától 16 kilométerre fekszik, 481 lakója van. A f alu közelében található tóról kapta a nevét, ami egyes feljegyezések szerint akkor feltűnően fehér volt, és így lett Fehértó. 1368ból származik első írásos megemlítése. Győrsövényház szintén a Tóközben található, a Rábca mentén. 772en lakják. A XIV. száz ad végéig egyébként Sövényszád néven futott, ebből alakult át aztán ez a név. De van egy helyi népi monda, egy legenda, miszerint a Lébény felőli faluvégen jött egy ember, aki cölöpökből és vesszőfonatokból kezdett el készíteni magának házat, de aztán a ví z folyamatosan kimosta, de ő nem adta föl, és végül is így létesült az első ház. (20.00) Kóny település a legnagyobb a ma említettek közül. 2640en lakják. A FertőHanság Nemzeti Park szomszédságában 250 hektár védett terület található, 60 hektárnyi tő zegtórendszer is van a környékén. Ezt jómagam is többször meglátogattam, még csónakázni is volt rajta módom. Aki csak arra jár, próbálja ki, tényleg egy ritka szép élmény ez itt kis hazánkban. Két dolgot említenék meg. A címerében a korona és a ló is megta lálható. A korona arra utal, hogy 1228ban II. András alapító oklevelet adott a településnek. Kóny maga állítólag a szláv ló szóból származik, és a hagyományokban is sokszor megjelenik bizony a ló a községben. Ezen települések helyzete ma lesújtó, tehát mi ndegyikről elmondható, hogy a történelem során soksok fénykort élt. A mostani időszak biztos nem fog ezek közé tartozni. Annak ellenére, hogy a Rábaköz - hívjuk így ezt a térséget most így összefoglaló néven - az ország nyugati szegletében, sőt északnyuga ti szegletében található, amire képviselőtársaim gyakran mondják, hogy az ország egy szerencsésebb vidékéről van szó, tehát ennek ellenére Győr hatása vagy akár Sopron, Mosonmagyaróvár hatása már kevéssé érződik a településeken. Ha másként nem, akkor azért , mert buszokkal eljárnak oda dolgozni, akár havi több tízezer forintos bérlet árán is az ott élők. Az a szomorú helyzet állt elő, hogy a hajdanán híres mezőgazdaságához képest ezen településekről most már a falusiak, a vidékiek járnak be a városba vásárol ni, nem pedig a városiak járnak ki vidékre, ahogy ez egyébként normális és szerintem egészséges lenne. Az infrastrukturális állapotokról annyit kell elmondani, hogy az úthálózat középkori minőségű, siralmas. Mindig el szoktam mondani, hogy az országban a m ásodik legrosszabb úthálózat a térségben található, a három legfontosabb paraméter mindegyikében katasztrofálisan teljesít ezen szinten a térség. Az egészségügyi rendszerekhez való hozzáférés rosszabb minőségben történhet meg, nagyságrendekkel rosszabb min őségben történik meg egy kisebb településen élő esetében, mint egy városban lakó számára. Ez azért is szomorú, mert az olló, ami ilyen szempontból egy kistelepülésen élő és egy városban élő között megvan, Ausztriában is hasonló mértékben megvolt még a 80a s évek elején is, de ott az európai uniós és a helyi források megfelelő felhasználásával ezt az ollót zárni tudták, és mára már Ausztriában nem jelent hátrányt az, ha valaki egy kisebb településen születik és éli le az életét. De még sok egyéb gondról is s zót kell ejtenem, azt majd a következő napirend utániakban teszem meg. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps.) Az ülésnap bezárása ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A napirend u táni felszólalás végére értünk.