Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 15. hétfő (222. szám) - A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentés vitája - Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - GYŐRFFY BALÁZS (Fidesz):
2584 Az elmondo ttakból is következően, az előzetes egyeztetéseknek megfelelően és a támogatott módosító javaslatokból is adódóan az Országgyűlés akár konszenzussal is elfogadhatná az előttünk fekvő javaslatot, ha csupán szakmai és lelkiismereti szempontok döntenének. Én arra kérem önöket, hogy pártpolitikai szempontok helyett az előzőekre helyezzük a hangsúlyt, és valamennyi magyar polgár érdekében, a jövő generációinak az érdekében is támogassák a javaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsoro kban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, alelnök úr. Megkérdezem az előterjesztő képviseletében Bitay Márton Örs államtitkár urat, hogy most kíváne felszólalni. (Jelzésre:) Most nem kíván. Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy a kijelölt Mezőgazdasági bizottság előad ót nem állított. A képviselői felszólalások következnek, a napirend szerinti időkeretekben. A vita során kétperces hozzászólásra nincs lehetőség. Megadom a szót a Fidesz képviselőcsoportjából Győrffy Balázs képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr! GYŐR FFY BALÁZS ( Fidesz ): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon a jelenleg érvényben lévő erdőtörvény és természetvédelmi törvény nem teremtette meg a természetvédelmi korlátozások ellentételezését. A ’96. évi természetvédelmi törvény kártalaní tási rendelete nyolc év késéssel jelent meg, és véleményem szerint ezt úgy alakították ki, hogy a leírtak alapján szinte lehetetlen kártalanítási igényt érvényesíteni a magyar erdőkben. (19.40) A helyzetet tovább rontotta aztán a Natura 2000es területek s ezen belül hangsúlyozottan az erdőterületek erőltetett, a tulajdonosok, erdőgazdálkodók megkérdezése nélküli kényszerkijelölése, ráadásul a későbbi jogorvoslati lehetőségek kidolgozása során sem történt érdemi intézkedés. Ez a kijelölés az ország területé nek mintegy 22 százalékát érintette, összességében tehát a valamilyen természetvédelmi korlátozással érintett erdők aránya így eléri a 40 százalékot hazánkban, ami már az okszerű erdőgazdálkodás megbénítását jelenti, hisz nem egy esetben nemes nyáras és ak ác is kapott Natura 2000es besorolást. A fentiek összességükben azt eredményezték, hogy az erdőtulajdonos a túlzó mértékű, szakmailag nem kellően alátámasztott természetvédelmi korlátozások miatt sokszor csak meghatározott időben és helyen léphet be a saj át erdejébe, megfosztva a fenntartható erdőgazdálkodás folyamatos gyakorlásától; így vidéki munkahelyek ezrei szűnnek meg, a másik kísérőjelensége az úgynevezett nem működő, gazdálkodó nélküli erdőterületek létezése. Ma is a magánerdők több mint negyede, t ehát 250 ezer hektár, ahol nem folyik gazdálkodás. Csak ezen területek termelésbe vonása megoldaná a tűzifahiányt, jelentős adóbevételeket hozna, és kenyeret adna nagyon sok vidéki lakosnak. A képviselői módosítók egy része azt cé lozza, hogy a törvényben is leírt eseteken felüli természetvédelmi korlátozások csak az erdőgazdálkodóval egyeztetve léphessenek életbe, s azokért arányos kompenzáció járjon. Európában már hosszú ideje bevett és működő joggyakorlat ez. Azt is el szeretnénk érni, hogy az erőltetetten, túlzó mértékben kijelölt Naturaerdőterületekből csak a legfontosabb természeti értékeket őrzők, vagyis a kiemelt közösségi jelentőségű erdei élőhelyek kapjanak különleges védettséget, elsődleges rendeltetésű besorolást. Hangsú lyozni kívánom, hogy a benyújtott módosító indítványok egyáltalán nem lehetetlenítik el vagy szorítják háttérbe a természetvédelmi szemléletű erdőgazdálkodást, a folyamatos erdőborítást vagy éppen a holt fák meghagyását erdeinkben, ugyanakkor megteremtik a zt a már régen hiányzó összhangot és egészséges hangsúlyt, amire a magyar vidéknek égetően szüksége van egy olyan fontos területen, mint a 2 millió hektár erdőterületünk használata.
