Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 15. hétfő (222. szám) - Horváth Imre (MSZP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Miért nem kapják meg időben a nyugdíjasok a 0,5 százalékos emelést?”címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
2550 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt hiszem, e Házban nagyon so k szó esik a nyugdíjas korosztályról. Azt gondolom, hogy ez a társadalmi réteg az, aki megtette már a magáét, és jelenleg is a családok fenntartásában, nevelésében számíthatunk ezekre a nyugdíjas emberekre. Szeretném azért az államtitkár urat vázlatosan em lékeztetni arra, hogy milyen intézkedéseket tettek, amelyek sértik a nyugdíjasok jelenlegi helyzetét. Az egyik legfontosabb dolog, hogy az Alaptörvényben már a társadalombiztosítás szó sem szerepel. A magánnyugdíjrendszert szétverték, a rokkantrendszert át alakították, szigorították, a korhatár előtti nyugdíjakat megszüntették, a járulékplafont eltörölték, a nyugdíjminimumot változatlanul hagyták. Ehhez még hozzájárul az, hogy a szociális szférában a segélyezések és az ellátás vonatkozásában is egy csomó szi gorítást tettek. Ezért valószínű, hogy a nyugdíjasok nagy része, konkrétan 2016ban 43 ezer nyugdíjas dolgozik bejelentetten, legálisan, de valószínű, hogy a szigorításokat követően, illetve ebből adódóan még több ember ilyen helyzetbe kerül. A rendelet, i lletve a törvény szerint annak, aki társadalombiztosítást fizet nyugdíjasként, évente a bruttó fizetés 0,5 százaléka nyugdíjemelésként jár, ez megilleti. Eddig ezt kérni kellett, most nem kell kérni; olyan rendeletet hoztak, hogy 2017. október 31éig vissz amenőleg kell kifizetni ezt a 0,5 százaléknak megfelelő összeget. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Kérdezem az államtitkár urat: miért tartották vissza tíz hónapra ezt a kifizetést? (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak. DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Azért az elmúlt évekből szerintem szá mtalan példát lehet felhozni, szemben a 2010et megelőző időszakkal, amikor a nyugdíjasok igenis akár a jövedelmük növekedésében, akár a kiadásaik csökkentésében, de egy könnyebbséget tudtak érezni, hogy egy ledolgozott élet után megkapják azt a megbecsülé st, amit 2010 előtt nem kaptak meg. Emlékezhetünk az öregecskedő feleségek lecserélésére Gyurcsány Ferenctől, vagy emlékezhetünk arra, hogy azon versengenek mostanában, hogy ki nyújtotta be és ki fogadta el a 13. havi nyugdíjnak az elvételét. Ezzel szemben a FideszKDNP azt vállalta, hogy megőrzi a nyugdíjaknak a vásárlóértékét, 23 százalékkal emeltük a nyugdíjakat, ami 9,5 százalékos vásárlóértéknövekedést jelent. A biztos időskornak fontos része az úgynevezett helyettesítési rá ta - ez azt jelenti, hogy ha valaki nyugdíjba vonul, akkor a fizetésének hány százalékára számíthat. A szocialista időkben ha valaki nyugdíjba vonult, akkor az aktív keresetének az 54 százalékára számíthatott nyugdíjasként, a FideszKDNPidőszakban majdnem 70 százalékot jelent, 67 százalék az, amire most már számíthatnak, tehát nem bő felére, hanem több mint kétharmadára számíthatnak az aktív kori keresetükből. Mindemellett a rezsicsökkentéssel megtakarításaik voltak, társasházban, mondjuk, 88 ezer forint é vente, de abban az esetben, ha ez távfűtéses, 83 ezer forint, családi házban 116 ezer forintos a megtakarítás. 40 év szolgálati idő és gyermekneveléssel töltött idő után az édesanyák vagy a nők nyugdíjba vonulhatnak, ez 190 ezer nőt érintett pozitívan. Fon tos az is, hogy a nyugdíjba vonulás előtt valaki ne munkanélküli legyen, ne alacsony fizetés után számolják a nyugdíját, hanem minél magasabb legyen, foglalkoztatni lehessen. (17.20) Ma tíz, nyugdíj előtt álló személyből hétnek a foglalkoztatását a munkahe lyvédelmi akcióterv segíti elő, mert igénybe veszik utána ezeket a kedvezményeket. Ez azt jelenti, hogy átlagosan
