Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 8. hétfő (221. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
2474 Avagy, akkor mennyiből is lehet megélni?” címmel. (Z. Kárpát Dániel: Büszke lehetsz magadra!) Ander Balázsé a szó, ötperces időkeretben. ANDER BALÁZS ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt már megszoktuk, hogy a szélsőliberálisokat folyton a mózesi törvények kettős mércével kapcsolatos soraira emlékeztessük, sajnos ezt az elviekben keresztény kormányoldallal szemben is meg kell tennünk. „Zsákodban ne legyen kétféle súly, egy nehezebb és egy könnyebb. Házadban ne tarts kétféle űrmértéket, egy nagyobbat és egy kisebbet. Hibátlan és pontos legyen a súlyod, hibátlan és pontos legyen az űrmértéked. Mert utálat tárgya az Úr szemében, aki ilyet tesz, aki csal.” A Fidesztől, a kettős mérce nagymesterétől viszont csak cini zmust és mohóságot tapasztalnak a polgárok, ezt bizonyítja a Fideszen belüli életmódvita új állomása is, ahol a fideszes urak szerint egyfelől 47 ezerből el lehet lenni, másfelől viszont 470 ezer is kevés, mert abból a politikusok, főleg ha kormánypártiak, megélni nem tudnak. Emlékezetes Zsiga Marcell mondása, ami pofátlan ostobaságával örökre beírta magát a hülyeségek nagylexikonába. Szerinte, ha átlagpolgárról van szó, akkor 47 ezerből meg lehet élni. De az is lehet, előre látta a jó dolgát, azt, hogy az ő kezét nem engedik el kormánypárti barátai, és a Szerencsejáték Zrt. kommunikációs igazgatójává teszik, ahol viszont már kijön a 47 ezer, csak éppen naponta. No, ebből tényleg el lehet lenni. Erőt, egészséget, jó munkát kívánnak neki a magyar dolgozók mil liói, főleg a térképről letörölt DélSomogyból. A Zala megyei közgyűlés fideszes képviselője, Pintér László nemrég viszont arról értekezett, hogy milyen kevés a politikusok fizetése, hiszen szegények havi 470 ezerből sem tudnak megélni. Mondja ezt egy olya n országban, ahol 4 millióan vegetálnak létminimum alatt, ahol 8 millió embernek nincs még annyi félretett pénze sem, hogy egy váratlan, egyébként kisebb kiadást fedezni tudjanak, ahol a dolgozói szegénység és az ebből is fakadó gyerekszegénység csak a rom án és a bolgár szinttel versenyképes. Hogy miként jutottunk ide? Úgy, hogy az elhazudott, kisiklatott rendszerváltás óta mindegyik kormány a multik és saját oligarcháik kottájából játszotta azt a hamis nótát, ami szerint ez egy koraszülött jóléti állam, mi nt ahogyan azt a szélsőliberálisok atyamestere, Kornai János hazudozta. Mivel mind az álbaloldal, mind a Fidesz Soros köpönyegéből bújt elő, így nem is csoda, hogy együtt fújták ezt a neoliberális dogmát, ami nem jelent mást, mint a nemzeti humántőkeképző alrendszerek alulfinanszírozását, a bérek alacsonyan tartását, a munkavállalói jogok csorbítását. Mindez pedig egyenesen vezetett odáig, hogy a Világgazdasági Fórum versenyképességi felmérése szerint a vizsgált 138 országból már csak a 113ak vagyunk, mikö zben Szlovákia az 53. A kormánypárti paradigma szerint tehát a magyarok robotoljanak csak a multicégek globális értékláncainak alján, ha kell, havi egy pihenőnappal, évekig kifizetetlen túlórákkal, az összeszerelő üzemekben nyomorúságos bérekért. Miközben a jótékony gyáros, Robert Owen már 200 éve meghirdette a 8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra rekreálódás elvét, addig újfent kibújt a szög a kormányzati zsákból, hiszen ha nem törik meg a szándék a munkavállalók ellenállásán, akaratán, akkor új rabszolgatörv ényt írtak volna a magyar dolgozóknak. Zsiga Marcell, Pintér László, Bánki Erik urak, ha nem úgy tekintetének az őket adóikból eltartó választópolgárokra, mint holmi viktoriánus kori brit utazó az angol gyarmatok bennszülöttjeire, akkor talán elkerülhető l enne, hogy rendre szembeköpjék a magyar munkavállalókat az ilyesféle provokációkkal, talán enyhülne az az AlsóBalkánba, LatinAmerikába oltott posztkomcsi, újfeudális vircsaft is, ami napjainkat jellemzi. Talán jobb lenne, ha a kormány nemcsak üzengetn e Brüsszelnek, hanem kőkeményen érvényesítenék is a Junckerfélékkel szemben, hogy egyenlő munkáért egyenlő béreket. Az átlagmagyar ugyanis nem él meg, hanem csak vegetál 47 ezerből, de osztrák társával szemben álmodni sem mer 470 ezerről, pedig csak norm ális életet szeretne, olyan életet, ahol 8 óra
