Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
2392 egyértelműen ezt mutatják, de amikor világversenyekre mennek a magyar fiatalok, diákok, az is ezt mutatja. Tehát valahol a minisztériumnak kellene n agyot változtatni, hogy Magyarországon az oktatás színvonala javuljon, de nem ez a megoldás. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Gyüre Csaba képviselő úr. Megadom a szót Ikotity Istvánnak, a Lehet Más a Politika k épviselőcsoportja vezérszónokának. IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk lévő javaslat nem egy friss módosítás, hiszen még tavaly októberben nyújtották be az orsz ággyűlésnek, de valamiért csak most tárgyalunk róla. Üdítő kivétel ez, hiszen sajnos a FideszKDNP általában napok alatt szokott átnyomni törvényeket a parlamenten. Az persze probléma, hogy időközben mennyire foglalkoznak vele. Itt tulajdonképpen egy rendb en lévő módosításról van szó szerintünk. Vélhetően a folyamatban lévő uniós kötelezettségszegési eljárás miatt akarják egyértelműbben rögzíteni az egyenlőbánásmódtörvényben és a köznevelési joganyagban, hogy a vallási meggyőződésen alapuló oktatás nem vez ethet etnikai alapú tiltott megkülönböztetéshez. A javaslat meghatározza továbbá azon követelményt, hogy a nemzetiségi oktatás az állami oktatással megegyező átlagos színvonalon kell hogy biztosítsa az ismeretátadást, illetve meg kell hogy feleljen az ilye n típusú oktatásra előírt - jelenleg is létező - törvényi feltételeknek. Ha pedig a vallási és nemzetiségi oktatásról egyidejűleg beszélünk, értelemszerűen a vallási meggyőződésen alapuló oktatás és a nemzetiségi oktatás valamennyi követelményének egyidejű leg kell megfelelni. Ezek a változtatások véleményünk szerint elfogadhatóak. Kicsit visszatáncolnak a korábbi módosításokhoz képest. A visszatáncolásra példa a korábban nagy vitát kavaró rendeletalkotási felhatalmazás megszüntetése is. A köznevelési törvén ybe iktatták ugyanis még 2014ben, hogy az emberi erőforrások minisztere sajátos feltételeket írhat elő, amelyek teljesülése esetén nem beszélhetünk az egyenlő bánásmód követelményének megsértéséről. Akkoriban ez nagy bizonytalanságot hozott, hiszen bár az egyenlő bánásmód megsértésére vonatkozó tiltó rendelkezéseket ez a lehetőség sem írhatta volna felül, viszont mégis mintha lazítani akartak volna a szigorú tilalmakon. Az LMP akkor sem gondolta, hogy ezzel a szegregációt akarta növelni tudatosan a kormány , vagy közvetlenül lehetőséget teremtett volna újabb szerencsétlen megoldásokra, viszont örülünk neki, hogy azóta sem született meg ez a rendelet, illetve most el is törlik a megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést. Ez most egy tisztább és egyért elműbb helyzetet teremt. Akkoriban, 2014 decemberében egyébként egy bizottsági ülésen azzal indokolta Sipos Imre köznevelési helyettes államtitkár a rendeletalkotás szükségességét, idézem: ,,ezen a jogszabályi szinten, tehát rendeleti szinten a szülők nyil atkozattételével kapcsolatos, tájékoztatásával kapcsolatos, szakmai tartalommal kapcsolatos elvárásokat, garanciális tényezőket kíván a jogalkotó részletszabályi szinten megalkotni". 2015 nyarán meg is jelent egy rendeletmódosítási tervezet, amely gyakorla tilag a vallási vagy világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá nemzetiségi oktatásra történő jelentkezés technikai részleteit szabályozta volna. Viszont ez a módosítás végül szintén nem lépett érvénybe, egy másik formában került bele a köznevelési szabály ok végrehajtásával foglalkozó kormányrendeletbe, kihagyva a vitás részeket. A kormány tehát a jogszabályok szintjén elég bizonytalan, ha egyenlő bánásmódról vagy szegregációról van szó. Bizonytalan abból a szempontból, hogy vannak törvényi vagy rendeleti v áltoztatások és azok visszavonásai is, de ezek se nem rontanak, se nem javítanak a magyarországi szegregáció helyzetén. Ami elég nagy baj egyébként, mert amíg reszelgetik a jogszabályokat, addig nem kezelik a valódi problémákat, nem néznek szembe a jelentő sen kiterjedt iskolai szegregációval, és annak veszélyével,
