Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2390 nekik jó a Huszártelepi iskola, ha nekik jó az iskola, a szülőknek jó az iskola, a gyerekeknek jó az iskola, a tanároknak jó az iskola, akkor ne Budapestről és Brüsszelből mondják meg, hogy igenis azt az iskolát be kelle zárni vagy nem kell bezárni. Így született meg egy átmeneti megoldás, így tudták megoldani, hogy a görögkatolikus egyház átvette ennek az iskolának a működtetését, és mindenkinek a legnagyobb ör ömére és legnagyobb elégedettségére ez az iskola elkezdett működni. Megkérdezem, hogy Brüsszel honnan tudja, hogy milyen a lakosság összetétele. Honnan tudja? Egyébként Teleki képviselőtársam is beszélt arról, hogy a szegregált oktatást sokszor azé rt nem lehet elkerülni, mert nincsen lehetőség arra, hogy átvigyék adott esetben egy másik településre a gyerekeket, hogy integrált oktatás keretében tanuljanak tovább. Honnan tudja ezt Brüsszel? Honnan tudja ezt meghatározni? Lázár János miniszter úr még azt is felvetette, hogy a Bizottság egyáltalán honnan tudja, hogy kik a cigányok Magyarországon, hogy abba az iskolába csak cigányok járnak? Honnan tudja? Honnan tudja a Bizottság, hogy kik a cigányok? Még ez is egy kérdés lehet ebben az esetben. (Dr. Stau dt Gábor: Honnan tudja?) Honnan tudja? Nem tudjuk, hogy honnan tudja, de vannak magukat jogvédő szervezeteknek állító szervezetek, amelyek tudják, hogy kik a cigányok, és kik nem a cigányok, és tudják, hogy az ilyen iskolát be kell zárni. És mi történt? Be vitték a gyerekeket, visszatérve a Huszártelepi iskolára egy gondolattal, és hogy milyen súlyos károk keletkeznek egyesek át nem gondolt, Brüsszelből vezérelt vagy más által vezérelt gondolkodásmódja alapján hova fogunk eljutni, azok a gyerekek, akik addi g jártak a Huszártelepi iskolába, és megkapták azt az oktatást, amely a saját tudásszintjüknek volt megfelelő, átkerültek azokba a belvárosi, sokszor elitiskolákba, ahol az oktatás színvonala, mondhatnám, nem átlagos színvonalú volt. Képzeljük el, amikor egy átlag alatti oktatási színvonalban részesülő cigány származású gyerek bekerül az átlagostól magasabb színvonalú iskolába, nem tudja egy matematikaórán, hogy miről van szó, mert nem érti, mert nem ott tartottak a tananyagban, átkerült abba az iskolába, és képtelen átvenni a fonalat, képtelen felvenni a versenyt azokkal a gyerekekkel, akik már, mondjuk, hat éve abban az iskolában tanulnak. Mi történik? Teljes mértékben lemarad. Ha lemarad, nem vesz részt az oktatásban, mert nem tud odafigyelni, mert nem é rti, hogy miről van szó. Mit fog csinálni? Elkezd beszélgetni, elkezd rendetlenkedni, elkezd a telefonjával játszani, és a többi, és a többi. Mi történik? Zavarni fogja azokat a gyerekeket, akik viszont szeretnének részt venni az oktatásban, szeretnék megk apni azt a magas szintű oktatást, amit eddig megkaptak, ezt is szeretnék megtartani. Arról már nem is beszélek, hogy még mik történtek az iskolában, mert abból lehetnének bonyodalmak, de történtek dolgok. Ezt meg lehet kérdezni azoktól, akik odajártak ezek be az iskolákba. Tény, hogy senkinek nem volt jó ez a megoldás. Talán a jogvédők tapsikoltak ennek, hiszen az általuk szegregáltnak mondott iskolát megszüntették, jó néhány iskolában pedig lerontották az oktatás színvonalát, mert nem lett volna szabad így, ilyen módon vegyíteni. Vagy egyre több olyan település van Magyarországon, például Tiszabőt említhetném, ahol az iskolába szinte csak cigány gyerekek járnak, de jó néhány ilyen település van. Hogyan lehet megvalósítani, hogy ne csak ők járjanak oda? Egysz erűen nem tudom elképzelni, hogy Brüsszel ezt hogyan gondolja végig, hogy Magyarországon bizony ilyen szegregált oktatás van, és ezt azonnal meg kell szüntetni. Hát, nekem van ötletem, Brüsszelben valamilyen elitiskolában, esetleg bentlakásos formában meg lehet valósítani, ha erre hajlandóak. Ezt zárójelben mondtam. De mi a fontos? Ami a legfontosabb: azzal, hogy integrált oktatás van Magyarországon, az esélyegyenlőséget korántsem teremtjük meg. Teleki képviselő úr is erre hivatkozott, hogy azzal, hogy ha m eghozzuk ezt a jogszabályt, nem lesz esélyegyenlőség. Nem lesz esélyegyenlőség, mert akkor sem fog tudni az a gyermek kitűnni, akkor sem lesz nagyobb esélye, ha erőszakkal beintegráljuk egy másik iskolába, mint ahogy azt tették a Huszártelepi iskola eseté ben. (14.20) Attól ő még nem lesz jó tanuló, attól ő még nem fog tudni továbbtanulni, nem fog tudni gimnáziumba menni, nem fog tudni egyetemre menni. Nem ettől fog tudni egyetemre menni. Tehát magában az oktatási rendszerben kell változtatni. Igenis, nem a zzal van a probléma, hogy mondjuk,
