Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - Egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2381 A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülése céljára létrejövő magyarországi székhelyű társaságokra vonatkozó új szabályozást is tartalmazza a javaslat. Viszonylagos egyszerűsé ggel bejegyezhető az ilyen cég. Az egyesülés céljára alapított társaság a cégbíróságon az „e. a.” toldatot fogja kapni. Az így bejegyzett átvevő társaság érdekes jogi helyzetbe kerül, hiszen számlát nem nyithat, pénzforgalmi számlája nem lehet, cégvezetőt nem választhat, polgári jogviszonyt nem létesíthet, kötelezettségeket nem vállalhat, jogokat nem szerezhet, kizárólag csak az egyesülés megvalósulása érdekében hozhat döntést, és adófizetési kötelezettsége sincs. Tehát ez egy nagyon érdekes jogi helyzet, a mi van is, meg nincs is, egy picit van, de inkább nincs, sem jogoknak, sem kötelezettségeknek nem lehet alanya. Egy érdekes jogi helyzet alakul ki, amely elég nehezen illeszthető be álláspontom szerint a jogrendszerbe. Érthető egyébként, hogy milyen célja van ezzel a jogalkotónak, de kérdés, hogy vajon megérie ilyenfajta módon megnyitni egy szelencét. Könnyítés a cégek számára, hogy a kft. és a zrt. jegyzett tőkéjének felemelése során pénzbeli, vagyoni hozzájárulás társaság részére történő rendelkezésre bo csátásának minősül az is, ha a teljesítést vállaló személy a befizetni vállalt pénzbeli vagyoni hozzájárulást a jegyzett tőke emeléséről hozott határozatban meghatározott feltételek szerint a társaságot terhelő fizetési kötelezettség teljesítéseként harmad ik személynek fizeti ki. Erről már az előző felszólalók is tettek említést, hogy egyébként ezt kötelező volt pénzforgalmi számlára befizetni igazolható módon. Ezek után ez nem lesz kötelező, hogy a társaság a számlájára befizesse, hanem harmadik személynek is kifizethető. Ez megint a jogbiztonságba vetett hitet kicsit lazítja, én azt gondolom, amikor ilyen módon is lehet valamit teljesíteni. Elsősorban garanciális elem benne az, egy fontos garanciális elem, hogy a társaságnak a határozatában meg kell határo zni azokat a feltételeket, hogy milyen feltételekkel fizethetik ki harmadik személynek, és csak abban az esetben lehet élni ezzel a lehetőséggel, a harmadik személynek történő fizetéssel, amennyiben a társaság ezt a határozatában előírta, és aszerint törté nik meg a kifizetés. Azt majd a gyakorlat fogja megmondani, hogy ez elegendő garanciális elem lesze, vagy pedig ez is valamilyen formában visszaélésre adhat lehetőséget a tőkeemelések területén. A következő részben a polgári törvénykönyv változása nyomán a bizalmi vagyonkezelői jogviszonyt módosítja. Néhány kérdést az eddigi elfogadott jogszabály nem rendezett megfelelően, és ezt fontos rendezni. Ezekkel egyébként egyetértünk. Ha a vagyonrendelő halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetére kijelölheti, h ogy ki jogosult a vagyonrendelőt megillető jogok gyakorlására, a kötelezettségek teljesítésére. A másik rendelkezés a vagyonrendelőt a határozatlan időre kötött szerződés felmondására jogosítja. Erről is volt már szó, hogy eddig egyértelmű volt, hogy annak , aki a pénzt kezeli, lehetősége van ezt felmondani. A határozatlan esetben viszont nem volt meg, a törvényben megfogalmazottan nem volt meg a lehetősége a vagyonrendelőnek, hogy ezt a szerződést felmondhassa. Igaz, hogy levezethető volt a megbízásos jogvi szony alapján, hogy lehetőség van, azonban egyértelműbb az, hogyha külön törvényi szabályozás szerint egy módosítás jogosítja fel erre, hogy megvan erre a lehetősége. Illetve még egy nagyon fontos kérdés az, hogy a köteles rész kiadandóe és a köteles rész alapjául szolgále a vagyonrendelő által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon. Az előzetes jogviták megelőzése érdekében ez is nagyon helyes, hogy a törvényalkotó állást foglalt abban a kérdésben, hogy elkerülje a jövőbeni vitákat, hogy bizony ez is a vag yonhoz tartozik, a hagyatéki vagyonhoz tartozik, és ez is a köteles rész alapjául szolgál. Tehát mindazonáltal az látható, hogy bizonyos esetekben, tehát túlnyomó részben előremutató a törvényjavaslat, tehát valóban beteljesíti azt, ami a címében is szerep el, valóban egyszerűsít, valóban könnyebbé teszi az eljárást és gyorsabbá. Más kérdés, hogy a gyakorlat fogja azt megmondani, hogy ezek a gyorsítások nem fognake a jogbiztonság kárára szolgálni. Ezért van bizonyos szempontból kétfajta lehetőség, hogy ez h ogyan fog beválni, de hát majd, amennyiben már lesz néhány éves
