Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - Egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2378 A javaslat szerinti rugalmas megoldás azonban nem szolg álhat eszközül arra, hogy a cég elvonja a vele szembeni jogszerű hitelezői követelések kielégítése elől a cégvagyont, így a rendelkezés egyértelműen kimondja, hogy ha csődeljárás, felszámolási eljárás, kényszertörlés vagy végrehajtás folyik a céggel szembe n, a céget megszűntnek nyilvánították, vagyis a Ctv. 26. § (1) bekezdés a), b), d), n) vagy i) pontja szerint hatályos adatként fizetésképtelenségi, kényszermegszüntetési eljárást, megszűntnek nyilvánítást vagy végrehajtást tartalmaz a cégjegyzék, a tag ki zárólag a cég pénzforgalmi számlájára fizetheti be a pénzbeli vagyoni hozzájárulást, illetve a társaság nem hozhat olyan határozatot, amelyben a pénzbeli vagyoni hozzájárulást harmadik személynek kéri megfizetni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A bizalmi vagyo nkezelés jogintézményére vonatkozó szabályozás szükségessége az új polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény kodifikációja során merült fel; elsősorban nem azért, mert nagy társadalmi igény mutatkozott volna a gyakorlati alkalmazására, hanem sokka l inkább azért, mert a jogalkotó felismerte a célhoz kötött tulajdonjogot biztosító jogintézményben rejlő lehetőségeket. A 2014. évben kialakított szabályozás alapvetően beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a javaslatban szereplő módosítások a jogintézmén y megfelelő alkalmazásának kereteit adják meg. A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó átfogó felülvizsgálat keretében a javaslat rendezi a jogalkalmazás során felmerülő bizonytalanságokat, leépíti a felesleges bürokratikus terheket, és egyértelműbb szabályozá ssal segíti a jogintézmény megfelelő működését. A javaslat az alábbi fő szabályozási területeket érinti: bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálata során kiemelt kérdés volt az üzletszerűség fogalmának újragondolása, hiszen élesen ketté kell választani a rendszeres üzletszerű bizalmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek tevékenységére vonatkozó szabályozást egy egyszeri jogviszony létrejöttétől. Fontos cél volt a felülvizsgálat során annak biztosítása, hogy az üzletszerűen tevékenykedő bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó szervezeti előírások, az összeférhetetlenségi szabályok és a tevékenység engedélyezési feltételei hozzájáruljanak ahhoz, hogy a piacon tevékenykedő vállalkozások működése megfelelő garanciákkal legyen körülbá styázva, hiszen a cél az, hogy a működő vállalkozások szakszerű, biztonságos és körültekintő működését a szabályozás elősegítse. E körben kell megemlíteni, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások köre kibővül az ügyvédi irodával. Ezen túlmenően a nem üzl etszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelők tekintetében szükséges kiegészíteni a Ptk. szabályait, részben az új pénzmosási törvényjavaslat rendelkezései miatt, részben pedig az üzletszerűség új fogalmából adódóan a visszaélések elkerülésének biztosítása érdeké ben. További cél volt az engedélyezést végző és a nyilvántartás vezetését ellátó Magyar Nemzeti Bank szerepének egyértelmű meghatározása. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nem felügyelt intézmény, és nem is indokolható az, hogy a pénzügyi piacok szereplői között kerüljön elhelyezésre. A fentiek miatt az MNB nem látja el a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások felügyeletét, és ellenőrző szerepe is csak minimális, az engedélyezést és a nyilvántartásba vételt követően leginkább csak azt vizsgálja, hogy az engedé ly kiadásának, valamint a nyilvántartásba vétel feltételei fennállnake. (13.20) Intézkedési lehetősége rendkívül szűk körű, az engedély visszavonására, valamint a nyilvántartásból való törlésre korlátozódik csak. A módosítás következő eleme a felesleges b ürokratikus előírások megszüntetése, az indokolatlan adminisztratív terhek leépítése. Mivel mind a Ptk., mind a Bvktv. egy teljesen új jogintézményt szabályozott, elkerülhetetlen volt, hogy a jogalkalmazási tapasztalatok értékelése, a szabályozási célok új ragondolása során a feleslegesnek ítélt előírások hatályon kívül helyezésére sor ne kerüljön. A Bvktv. felülvizsgálatakor látható volt, hogy egyrészt az engedélyezési feltételekre vonatkozó szabályozás kapcsán vannak olyan előírások, melyek egyrészt irrele vánsak a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás működése szempontjából, másrészt indokolatlanul nehezítik a piacra lépés egyébként is
