Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - Egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2375 Köszönöm, Völner Pál államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások kö vetkeznek. Elsőként megadom a szót Vitányi István képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. VITÁNYI ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyar ország versenyképességének fokozása a jogi szabályozó környezet módosításával is elősegíthető, mondhatni, ez a magyar gazdaság további fejlődésének állomása. A kormány 2016 októberében döntött a Nemzeti Versenyképességi Tanács felállításáról, amely 2017. m árcius 23án tartotta meg alakuló ülését. A testület tagjai hat olyan területet jelöltek meg, ahol lehetőséget látnak felmutatható célok elérésére rövid távon. Tehát beszélhetünk a cégalapításról, az építési engedélyek felülvizsgálatáról, az energiaellátás biztosításáról, az adminisztrációról, a kistulajdonosok védelméről és a fizetésképtelenségről. Az előttünk fekvő, az egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében szükséges módosításáról szóló, T/ 15362. számon benyújt ott törvényjavaslat az imént felsoroltakat érinti. A javaslat a gazdasági igényeket felismerő lépések elérése érdekében az alábbi intézkedéseket tartalmazza. A javaslat biztosítja, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok tőkeemelése a lehető leggyorsa bban átvezethető legyen a cégnyilvántartáson. Biztosítani kívánja, hogy a részvényjegyzés lezárását követően a lehető legrövidebb időn belül megkezdődhessen a részvények keletkeztetése, amely a cégbírósági bejegyzéstől függ. A gyorsított bejegyzési eljárás kiterjed azokra a zártkörűen működő részvénytársaságokra is, amelyek már határoztak a későbbi nyilvános működésükről, és ezt a cégbíróság felé már a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény vonatkozó szakasza szerin t be is jelentették. A javaslat a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvény módosításával megteremti annak lehetőségét, hogy az Európai Unióban honos tőkeegyesítő társaság egyszerűsített, gyorsított eljárással, az áttelepülés cé ljára alapított magyar társasággal való egyesülés útján székhelyét Magyarországra tegye át. A beadvány a határokon átnyúló egyesülés konstrukcióján alapszik, új megoldásként biztosítja az áttelepülés céljából történő cégalapítást, és erre az esetre a határ okon átnyúló egyesülési eljáráson belül egy gyorsított, könnyített formát kínál fel. A harmadik tárgykörben az előterjesztés életszerűbbé teszi korlátolt felelősségű társaság és zártkörűen működő részvénytársaság esetén a tőkeemelés bejegyzéséhez szükséges igazolások, mellékletek kérdését. Továbbá beszélnünk kell a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításáról. Az előterjesztés rendezi a jogalkalmazás során felmerülő problémákat, és egyértelműbbé teszi a szabályozást mind a szervezeti kérdések, mind p edig az új, 2017. január 1jén hatályba lépett ügyelosztási rend alkalmazása tekintetében. Tisztelt Ház! A bizalmi vagyonkezeléssel összefüggő szabályokkal is foglalkozik a javaslat. A jogintézmény bevezetése óta három év telt el, ez alatt a három év alatt elég idő telt el ahhoz, hogy megállapíthassuk a szabályozás pozitív és negatív hatásait. Alapvetően két kérdéskör mentén vált szükségessé a Ptk. szabályainak módosítása: egyfelől a bizalmi vagyonkezelésnek a vagyonrendelő, illetve jogutódja részéről törté nő felmondása, illetve a felmondás kizárásának lehetősége, valamint a bizalmi vagyonkezelésbe adásra irányuló rendelkezés öröklési jogi jogkövetkezményei tekintetében. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló módosításkor kiemelt kérd és volt az üzletszerűség fogalmának újragondolása, mivel el kell választani az üzletszerű bizalmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek tevékenységére vonatkozó szabályozást egy egyszeri jogviszony létrejöttétől. Ezenkívül szerepet játszott az enge délyezést végző és a nyilvántartás vezetését ellátó Magyar Nemzeti Bank szerepének vitathatatlan meghatározása. Hozzáteszem,
