Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - Egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2373 alkotások terén is megfelelő megoldást jelenthet a vagyon hasznosítására. Jelen javaslat nem érdemben változtat a bizalmi vagyonkezelés konstrukcióján, hanem annak finomítását végz i el. A jogalkotó felelőssége tehát abban áll, hogy a jogintézmény népszerűvé válását megfelelő szabályozással támogassa. A polgári törvénykönyv 2014ben a magyar viszonyokhoz igazodóan, magas színvonalon szabályozta ezt a jogintézményt. A jelen javaslat a polgári törvénykönyvnek a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályait is érinti, a módosítások azonban kizárólag a legszükségesebb mértékben, egyes öröklési jogi kérdések, valamint a szerződés felmondási jogának biztosítása körében rendeznek bizonyos nyi tva hagyott kérdéseket úgy, hogy a rugalmas szabályozási keretek a továbbiakban is biztosítva legyenek. Tisztelt Ház! A magánjogi keretek felülvizsgálatán túl a javaslat a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra vonatkozó közjogi jellegű szabályok módosításá t is célozza. Elsődleges cél itt az, hogy az ilyen tevékenységet üzletszerűen végző vállalkozások tekintetében a szabályozás kellő garanciákat biztosítson annak érdekében, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások biztonságos működése garantálható legyen. Ezzel párhuzamosan azonban az is kiemelt cél, hogy kizárólag olyan engedélyezési feltételeket támasszon a jogalkotó a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásokkal szemben, amelyek valóban a biztonságos működés garanciáit jelentik. A jövőben szigorodnak az üzletsz erű tevékenység végzésének feltételei, az összeférhetetlenségi feltételek, az eseti jelleggel bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végzők esetén is korlátozások kerülnek bevezetésre, valamint erősödik a jogintézmény vagyonvédelmi funkciója. Végül meg kell említeni, hogy figyelemmel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelési tevékenységgel összefüggő hatósági feladatok ellátása során a Magyar Nemzeti Bank nem a megszokott piacfelügyeleti tevékenységet látja el, hiszen a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nem felügyel t intézmény, a javaslat egyértelművé teszi a Magyar Nemzeti Bank szerepét mind az engedélyezés és a bejelentés, mind pedig a tevékenység ellenőrzése során. Tisztelt Országgyűlés! A jelen javaslat a cégjog, a társasági jog területén több fontos rendelkezést is tartalmaz. Korlátolt felelősségű társaságok és zártkörűen működő részvénytársaságok esetében fontos változás, hogy a jövőben a tőkeemeléshez kapcsolódó pénzbeli befizetések igazolása a cégeljárásban nemcsak egyféle módon lesz lehetséges, hitelintézeti igazolással, hanem a társaság jogosult lesz a tőkeemelés mögötti gazdasági eseményre hivatkozással vezető tisztségviselői nyilatkozattal igazolni, hogy a tagok teljesítették a vállalt fizetési kötelezettségüket. Azokban az esetekben, amikor a tagok általi befizetések a társaság fizetőképességének fenntartását szolgálják, vagyis a társaság egyébként is az üzleti partnerek, hitelezők kielégítésére fordítaná a tagok által befizetett tőkét, a javaslatbeli megoldás megkíméli a tagokat és a társaságot a feleslege s, többszöri adminisztratív és tranzakciós terhektől. Tisztelt Ház! Fontos versenyképességi célkitűzés, hogy a tőke szabad áramlásának elvéhez kapcsolódóan a hazai szabályozás felkínáljon olyan jogi eszközöket, amelyek képesek a külföldi társaságokat Magya rországra vonzani. A külföldi vállalkozások választásuktól függően többféle formában is jelen lehetnek a magyar gazdasági életben. Jelen lehetnek a szolgáltatási irányelv alapján cégjogi letelepedés nélkül, határon átnyúló szolgáltatások nyújtásával, azon ban jellemzően valamilyen vállalkozási formában jelennek meg, így magyarországi fióktelep vagy magyar társaság tulajdonosaiként. Lehetőségük van továbbá arra is, hogy gazdasági érdekeltségük, központi ügyintézési helyük, székhelyük teljes áttelepítése megt örténjen. Erre ma az uniós irányelvvel szabályozott határon átnyúló egyesülés kínál lehetőséget. A határon átnyúló egyesülés folyamata nagyon fontos garanciát biztosít, mégpedig azt, hogy ha egy uniós társaság úgy dönt, hogy más tagállam társaságával egyes ül, akkor a beolvadó társaság szerinti tagállam az egyesülés lefolytatását, a tagállami cégnyilvántartásból való törlést nem kötheti elszámolási, végelszámolási eljáráshoz, hanem a beolvadó társaság tagállamának úgy kell tekintenie, mintha határain belüli két társaság egyesülne. E garanciális elem biztosítja a két különböző
