Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - Az ügyvédi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
2368 mellett, ami valójában heti egy ülést jelent, és a következő héten, a B héten gyakorlatilag, ha úgy tetszik, a parlamenttől legalábbis szabad időt, hogy engedé lyezzük újra bizonyos munkakörök ellátását, s nemcsak az ügyvédit mondom, hanem akár egy orvosi vagy egy mérnöki hivatásra is ugyanúgy gondolok. (12.30) Ami rendkívül fontos végül, és szeretnék beszélni róla, a kirendelt védői intézmény megreformálása. Na végre, hál’ istennek, hogy ez megtörtént! Ezer éve kérjük ezt, indítványoztuk már sokszor ügyvédek, ügyvédkollégák. Nem szerencsés dolog az, hogy az a hatóság rendeli ki az ügyvédet, amelyik egyébként az ügyben eljár. Ez általában azt eredményezte, hogy a rendőr a már nyugdíjba ment volt kollégáját, barátját rendelte ki, és szinte elvárás volt ezekben az ügyekben, hogy azért olyan nagyon sokat az ügyvéd ne akadékoskodjon. Ne nagyon hátráltassa a nyomozást, ne nagyon szóljon bele abba, hogy a hatóság mit csi nál; lássa el formálisan a szerepét, de annál egy pillanattal se többet - tisztelet a kivételnek. Természetesen nem akarom az összes kollégát egy kalap alá venni, de azt tudom mondani személyes tapasztalatból is, látja, államtitkár úr, itt rögtön visszakös zön, láttuk azt, hogy ez így van, így működik. Havert rendelnek ki, és attól ez az elvárás. És ha nem teljesíti ezt, akkor legközelebb egy másik havert rendelnek ki. No, ez nem tartható! Még egyszer mondom, tisztelet a kivételnek, aki tisztességesen ellátt a ennek ellenére is a feladatát. Az jó, hogy az ügyvédi kamarák rendelik ki. Lehetett volna más is, lehetett volna ez az Igazságügyi Hivatal is, amelyik ezt koordinálja. Egy dolog azonban szerintem féllábas ebben a szabályozásban, méghozzá az, hogy itt is elektronikus, véletlenszerű kiválasztás alapján történik ez. Önmagában ez nem volna nagy probléma, ha ezt megelőzné egy szerződéskötés. Azt javasolom tisztelettel, államtitkár úr, gondolják át azt, hogy mivel ma az ügyvédek rengetegen vannak, nagyon szíves en vállalnak kirendeléseket. Ma már nem azért megy a harc, hogy ne rendeljenek ki, hanem azért megy a harc az ügyvédek között, hogy rendeljék ki azért az óradíjért. Ha ez így van, és ha úgy tetszik, a piacon túlkínálat van, akkor nyugodtan meg lehetne azt valósítani, hogy az ügyvédi kamara szerződik ezekkel az ügyvédekkel, amely szerződés lehetővé teszi azt is, hogy az ügyvédi munkát érdemben ellenőrizni tudja. Természetesen nem azt, hogy a perbeszédben ez egy jó jogi irány volt vagy sem, de például azt, ho gy a perbeszédet megtartottae, vagy csak annyit mondott, hogy méltányos büntetést kérek, ezt lehet ellenőrizni; vagy, hogy elmente a beszélőre, vagy tette indítványokat s a többi. Tehát egy minimális számonkérhetőséget, számonkérési lehetőséget a kamara objektív alapon el tudna végezni. Ezt akkor tudja elvégezni, ha szerződést köt ezekkel az ügyvédkollégákkal, és ha valaki ezt nem jól teljesíti, akkor legközelebb, mondjuk, a következő 1235 évre nem köt vele szerződést. Így lehetne garantálni a kirende lt védői munka minőségét is. Tehát a megyei kamara tudja azt ellenőrizni, kontrollálni, hogy egyébként a szerződő ügyvéd jól végzie a dolgát. Ez megint egy olyan minőségi változás lenne az ügyfelek felé, ami, ha úgy tetszik, az ügyvédség szolgáltató jelle gét erősítené, és az ügyvédségbe vetett bizalmat is lényegesen megerősítené. Még egyszer, a minimális rezsióradíj bevezetése után talán a legfajsúlyosabb változtatásként ezt javasolnám, hogy szerződést kelljen kötni a kamarának, ennek alapján ellenőrizhess e a munkát, és természetesen utána, amikor a szerződő ügyvédek köre kialakult, akkor már akár lehet elektronikus, véletlenszerű kiválasztás alapján is kirendelni a védőt. Végül az ügyvédi joggyakorlatról. Tisztelt Képviselőtársaim! Itt azzal egyetértek, ha úgy határozzuk meg, hogy ügyvédi joggyakorlatnak csak a klasszikus jogi pályán eltöltött gyakorlat számít; tehát itt mondjuk, az ügyvéd, ügyvédjelölt, bíró, ügyész, esetleg bírósági, ügyészségi titkár, fogalmazó vagy jogtanácsos. De ide beékelték önök az alkotmánybírót is, és nem értem, miért. Az alkotmánybírónál természetesen mondhatjuk azt, hogy ő is gyakorlati jogi munkát végez. De ha ilyen alapon közelítjük meg, akkor azt gondolom, hogy aki az Igazságügyi Minisztériumban nem jogi előadóként, de más mun kakörben jogi területtel foglalkozik, és szerintem van ilyen, szintén fölmerülhet ez a kérdés. De ha ott nem, akkor a miniszternél vagy államtitkárnál kifejezetten
