Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - Az ügyvédi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
2359 Mindezek alapján a javaslat, mint arra a címe is utal, nem az ügyvédekre, hanem az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályokat tartalmazza. Az új szabályozás célja, hogy az ügyvédi tevé kenységet ellátók vonatkozásában egységes és megfelelő garanciák jussanak érvényre. A jogtanácsosi és jogi előadói tevékenység ügyvédi kamarai integrációját egyrészről az tette szükségessé, hogy az új polgári perrendtartás 2018. január 1jétől a törvényszé ki eljárás alapmodelljében a kötelező jogi képviseletet teszi általánossá. Másrészt az, hogy az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése érdekében a kötelező jogi képviseletet ellátókra vonatkozó szabályoknak garantálniuk kell az egységes szakmai felügyeletet és a folyamatos továbbképzést. Harmadrészt az, hogy a jogtanácsosok nem felelnek meg az okirati ellenjegyzések ügyvédek esetén jelenleg előírt feltételeinek. Negyedrészt pedig az, hogy a jogtanácsosok névjegyzéke jelenleg nem közhiteles; az ab ban foglaltak nem friss és nem naprakész adatokat tartalmaznak; a jogi előadók pedig nem is rendelkeznek névjegyzékkel. A fenti hiányosságok napjainkra olyan szabályozási kényszerhelyzetet teremtettek, melyet az igazságszolgáltatás megfelelő működése és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése érdekében a jogalkotónak mindenképpen rendeznie kellett. Figyelemmel a szabályozás ismertetett szükségességére, az ügyvédi tevékenységnek minősülő tevékenységet ellátni szándékozó jogtanácsosok egy, már meglév ő hivatásrendi kamarába történő integrációja mutatkozik megfelelőnek. A jogtanácsosok ügyvédi kamarába való belépése önkéntes, abban az értelemben, hogy nem minden jogtanácsosnak kötelező kamarai taggá válnia, ugyanakkor jogi képviseletet, valamint okirati ellenjegyzést a jövőben csak kamarai tagság mellett tudnak ellátni. A javaslat az ügyvédi tevékenységet gyakorlók körébe integrálja kamarai jogtanácsos elnevezéssel azokat a munkaviszony, tág értelemben vett közszolgálati jogviszony vagy közérdekű tevéken ységre irányuló önkéntes jogviszony alapján ügyvédi tevékenységet végző személyeket is, akik a jövőben az ügyvédi kamara tagjaként látják el tevékenységüket. A szabályozás kiterjed azokra a kamarai jogtanácsosok mint principálisok irányítása és ellenőrzése alatt dolgozó jogi előadókra is, akik a jogi szakvizsga megszerzése érdekében folytatott gyakorlatukat az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétel mellett végzik. A kamarai jogtanácsos intézmény bevezetésével egyidejűleg a jogtanácsosokra vonatkozó jelenleg hatályos tvr. hatályon kívül helyezésére kerül sor. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A jogtanácsosi tevékenység részletes szabályait eddig az 1983. évi 3. tvr. határozta meg. E jogszabály alapján a jogtanácsosok a tevékenységüket munkaviszony, megbízási jogvisz ony vagy tagi jogviszony alapján láthatták el. A jogtanácsosi tevékenységre a nagyfokú specializáció jellemző, szerepük a közigazgatásban és a banki szférában is jelentős. Néhány szakmában pedig külön törvény szakvizsgázott jogász alkalmazását írja elő, íg y például a felszámolószervezeteknél kötelező feltétel a tevékenységük gyakorlásához, hogy legalább egy munkaviszonyban álló szakvizsgázott jogászt szakértőként igazoljanak, és semmi sem indokolja azt, hogy a munkájuk során minden általuk folytatott peres képviseletet ne lássanak el önállóan. A jogtanácsosok a peres képviselet során pedig sikeresen alkalmazzák speciális tudásukat. A fentiek alapján nem tartom indokoltnak az eljárásjog egy munkaviszonyra való korlátozását, továbbá azt sem, hogy a jogtanácsos ok ne köthessenek több, egymástól független ügyféllel is szerződést. Kifejezett jogi álláspontom az is, hogy az ügyvédi kamara tagjaivá váló jogtanácsosokat is meg kell hogy illesse az a jogosultság, hogy szabadon járhassanak el a jogi képviseleti tevékeny ség keretei között, jogcím és ügyfélszám korlátozása nélkül. A jelenleg hatályos szabályozás alapján ugyanis egyértelműen elkülönül az ügyvédi és a jogtanácsosi tevékenység. A jogtanácsosok ugyanolyan képzettség birtokában vannak, mint az ügyvédek. A jogta nácsosok jelenleg több megbízó részére láthatnak el jogi képviseleti tevékenységet, ezért nem indokolt a megszerzett joguk szűkítése pusztán egy munkáltatóra, illetve egy megbízóra. Fontosnak tartom azt is, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlása feltételei nek biztosítását a kamarai jogtanácsos választása szerint lehessen a munkáltatóra vagy a megbízóra terhelni, illetve a
