Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - Az ügyvédi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2356 bevezetése. Nagyon sokszor szembesülünk ugyanis azzal, hogy titkárnőként valaki, mondjuk, nem tud elintézni bizonyos hatósági eljárásokban va gy helyeken, akár például az ügyvédi kamaránál ügyvéd helyett feladatokat, holott pedig egyébként valójában ilyen feladatok ellátására szerződik. Ha ezt be tudjuk csatornázni valóban jogszabály szerint egy megfelelő mederbe, akkor itt valódi előrelépésnek lehetünk tanúi. Ha itt a kamarának bizonyos fokú felügyelete, legalább a bejelentési kötelezettsége megvalósul, azért azt gondolom, nagyon is helyes és előremutató dolog. (11.30) Ugyanúgy, ahogy az irodaközösségek. Nagyon sok ügyvédi iroda valóban csak azé rt ügyvédi iroda, és csak azért állnak össze, hogy közös titkárnőt foglalkoztassanak, közös fénymásológépet üzemeltessenek, és itt szó sincs arról, hogy egyébként bármiféle egyéb együttműködésük az ügyek ellátása során lenne. Tehát azt, hogy kettéválasztju k a rezsiközösséget, és kettéválasztjuk az ügyekben, az érdemi ügyvédi tevékenységben való együttműködést, ezt én helyesnek, jónak tartom. Ezt valóban az elmúlt évtizedek bizonyították be, hogy nagyon sok esetben ilyen okból állnak össze csupán ügyvédek, n em pedig a közös ügyvédi munkavégzés céljából. Én azt gondolom, hogy helyes az ügyvédi tevékenységet gyakorlók számára kötelező továbbképzés is. Azért én halkan jegyzem meg, hogy remélem, hogy okos, bölcs és mértéktartó marad majd a kamara ebben a vonatkoz ásban, hiszen ha egy hasonló metódust látunk majd, mint mondjuk, ami az OBHnál zajlik, ahol bírósági vezetőknek irracionálisan sok idejét veszi el például az ezeken a továbbképzéseken és fórumokon való részvétel, akkor ez problémát jelenthet. Egy normális , észszerű továbbképzési rendszer jó, helyes. Azt gondolom, ezt az ügyvédkollégák is szívesen fogják venni, ha ennek nem egyfajta számonkérés jellege lesz, hanem valóban az új ismeretek átadása, hiszen erre ma is megvan az igény az ügyvédi karban. Az össze férhetetlenséggel kapcsolatban két észrevételem lenne. Az egyik egy speciális, az ingatlanközvetítéssel és ingatlanközvetítőkkel kapcsolatos szabályozás. Itt abszolút van létjogosultsága és elvi alapja annak, hogy az az ügyvéd, aki az ingatlanközvetítést f olytatta, ne lehessen az az ügyvéd egy személyben, aki a szerződést megköti az adott ingatlanra. De én azt gondolom, hogy itt egy méltatlan versenyhátrányba kerülnek a jelenleg tervezett szabályozás szerint az egyéni ügyvédek, akiknél értelemszerűen csak a z jöhet szóba, hogy egy más ügyvédi iroda fogja, egy más ügyvédi irodát képviselő ügyvéd fogja a szerződést megkötni, míg akik ügyvédi irodában dolgoznak - egyébként társas ügyvédi irodában , ott az ügyvédtársa megkötheti ezt a szerződést. Én ezt, megmond om őszintén, nem tartom feltétlenül szerencsésnek, bár az is igaz, hogy mondjuk, büntetőeljárások során sem zárják ki azokat az ügyvédeket elfogultság, illetve érdekösszeütközés miatt az eljárásból, akik egy irodában dolgoznak. Mégis azt mondom, hogy egy ingatlanadásvételi szerződésnél az az előny, ami az egyik félnél adott esetben megjelenik, hiszen az ingatlanközvetítője volt az ügyvéd, ugyanígy megjelenik akkor, ha ugyanabban az irodában az ügyvédtársa fogja megkötni ezt a szerződést. Illúzió azt gondo lni, hogy majd az egyik nem beszél a másikkal, és tökéletesen betartják azt a titoktartási kötelezettséget, ami amúgy egyébként ügyvédi irodán belül nincs meg, tehát nem kötelező: nyugodtan elmondhatja az ügyvédtársának az ügyvédi titkot irodán belül. Tehá t én itt bizonyosfajta életszerűtlenséget érzek. Nézem, hogy mi fér bele még röviden, mert biztos, hogy fogok egy újabb felszólalásra jelentkezni, hiszen ez egy meglehetősen nagy anyag. Talán annyi, hogy ami a fiókirodák fenntartását illeti, az jó, hog y nincs kettős tagság; ez rendben van, és ez valóban eredmény. De valóban el akarunk mozdulni arrafelé, hogy megteremtjük a nagy nemzetközi ügyvédi irodák hegemóniáját, és arra szeretnénke elmenni, mint Amerikában, hogy több tucat ügyvéd dolgozik egy irod ában, és ezeknek van létjogosultsága, az egyéni ügyvédnek és a kis irodáknak nem? Mert ez errefelé vezet. Valószínűleg lesz olyan ügyvéd is, aki vidéki ügyvédként Budapesten fiókirodát tart fenn, de azért valószínűleg a nagy nemzetközi iroda előbb fogja ki építeni országosan ezt a fajta hálózatot, mint az egyéni ügyvédek. És így nyilvánvaló, hogy az egyéni ügyvédeknek, ha úgy tetszik, a helyi egyéni ügyvédeknek ez a kárára fog válni.
