Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - Az ügyvédi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2349 A javaslat újdonságként nevesíti az ügyvédasszisztenst, akine k feladata az ügyvéd, az európai közösségi jogász, illetve az ügyvédi tevékenységet gyakorló szervezetek munkájának segítése. Indokolt néhány szót szólni a törvény által szabályozott fegyelmi rendelkezésekről is, mivel a fegyelmi eljárás szabályai több von atkozásban is jelentősen megújulnak. Egyrészt bővül a fegyelmi eljárásban kiszabható fegyelmi büntetések köre, ezáltal még differenciáltabb szankcionálásra lesz lehetőség az egyes fegyelmi vétségek súlyára és körülményeire tekintettel. Másrészről változnak a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló szervezeti szabályok is, annak érdekében, hogy a szakmaiság és a függetlenség szempontjainak elsődlegessége mellett a fegyelmi felelősség megállapításának valódi igénye juthasson érvényre. Újdonság, hogy a fegyelmi biz ottságok a javaslat alapján nem területi, hanem regionális és országos szinten szerveződnek, és ennek megfelelő illetékességi területtel alakulnak meg a fegyelmi tanácsok is. Említést érdemel, hogy a hivatalból induló előzetes vizsgálatok lefolytatására a területi kamara választott tisztségviselőjeként a fegyelmi biztos lesz jogosult, továbbá ő kezdeményezheti a fegyelmi eljárás lefolytatását is. A fegyelmi eljárások lefolytatásával kapcsolatos felelősség kérdését új megközelítésbe helyezi az is, hogy a jav aslat új jogintézményként vezeti be a területi kamara elnökének és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének az eljárás egyes szakaszaiban érdemi beavatkozást jelentő pozitív utasításadási jogát. Engedjék meg, hogy kitérjek arra is, hogy miért indokolt a kamarai s zervezet kisebb átalakítása, az országos kamara és a területi kamarák közötti feladatmegosztás átstrukturálása. Az országos kamarán és a megyénként működő területi kamarákon alapuló jelenlegi kamarai szerkezet hátrányát képezik a fennálló párhuzamosságok, egyes megyékben az alacsony ügyvédi létszám miatt az erőforrások szűkössége és ebből következően a feladatellátás egyenetlen színvonala. Előnye ugyanakkor ennek a struktúrának, hogy biztosítja a problémák helyi szinten történő megoldását, elősegíti az ügyv édek kamarával való személyes kapcsolattartását s így azt, hogy a hátrányosabb helyzetben lévő megyékből ne kezdődjön meg az ügyvédek elvándorlása a regionális központok irányába. (11.00) Ezek figyelembevételével a javaslat olyan strukturális változásokat vezet be, amelyek anélkül orvosolják a felmerült nehézségeket, hogy csorbítanák a jól működő gyakorlatokat. Mindezekre tekintettel módosul az országos kamara és a területi kamarák közötti feladatmegosztás. így kizárólag a Magyar Ügyvédi Kamara hatáskörébe fog tartozni az ügyvédi tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben való véleménynyilvánítás, az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok megalkotása, az ügyvédi kamarai nyilvántartás vezetése, illetve az ehhez kapcsolódó műszakiinformatikai háttér fe ltételeinek biztosítása, a képzési helyek akkreditációja, továbbá a szakmai képzések és a továbbképzések tematikájának összeállítása. A fegyelmi bizottságok pedig - mint már a fegyelmi eljárási szabályok körében is említettem - nem területi, hanem regionál is és országos szinten szerveződnek, és ennek megfelelő illetékességi területtel alakulnak meg a fegyelmi tanácsok is. De az ügyvédi kamarai struktúra alapegységei a jelenlegivel megegyezően továbbra is a területi kamarák maradnak. A törvényességi felügyel et szabályozása körében említést érdemel, hogy a javaslat alapján csökken az állami kontroll mértéke az ügyvédi kamarák működése felett. A javaslat a törvényességi felügyelet szubszidiárius jellegét átfogóan deklarálva kimondja, hogy az akkor gyakorolható, ha sem bírósági hatáskörbe, sem hatósági felügyeleti hatáskörbe sem tartozik a vizsgált döntés, tevékenység. A javaslat szerinti megoldás biztosítja a párhuzamos eljárás lehetőségének kizárását, így például azt, hogy ugyanazt a határozatot az eljárás kezd eményezője a minisztérium előtt, a panaszolt ügyvéd pedig a bíróság előtt támadja meg. Egyfelől az ügyvédi kamara autonómiája, másrészt a kamara jogszabályszerű működéséhez, az igazságszolgáltatás és a közérdek védelméhez, így végső soron a jogbiztonság ga rantálásához fűződő érdek jelöli ki tehát azt a keretet, amelyen belül az igazságügyi miniszter törvényességi felügyeletet gyakorolhat. A javaslat újraszabályozza a törvényességi
