Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - Az ügyvédi tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2346 A jogászi hivatásrend fejlesztésének fontosságát a kormány 2014ben deklarálta. Az igazságügyi politikáról szóló kormányhatározat alapján az Igazságügyi Minisztérium kiemelt feladatává tette a jog ászképzés színvonalának emelését, a hivatás védelmét és a jogászi identitástudat növelését. A kormány igazságügyi politikájának célja, hogy a tágabb értelemben vett igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősödjön. Ennek jegyében került sor az alapvető an yagi jogi, eljárásjogi és hivatásrendi szabályok megújítására. Az elmúlt években a polgári törvénykönyv és a büntető törvénykönyv újjáalkotásával megújult a két anyagi jogi kódex, és a legalapvetőbb eljárásjogi törvényeink, a polgári perrendtartás, a közig azgatási perrendtartás, valamint az új büntetőeljárási törvény előkészítése is lezajlott. Sikeresen elkezdődött a jogászi hivatásrendek megújítása is, megszülettek a bíróság, az ügyészség és az igazságügyi szakértők jogállási és szervezeti kereteit meghatá rozó új jogszabályok. Ehhez kapcsolódóan aktuálissá vált az ügyvédi tevékenység végzésére és ezzel szoros összefüggésben a jogtanácsosokra irányadó normák jogi kereteinek újradefiniálása. is. Hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy a jogtanácsosokra vonatko zó szabályozás az ügyvédekre irányadó rendelkezésekkel ellentétben a rendszerváltozást követően nem újult meg. E tevékenységet jelenleg is a mára elavult és részben kiüresedett, a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. számú törvényerejű rendelet s zabályozza. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy kicsit részletesebben beszéljek a jogtanácsosokat érintő változásokról, figyelemmel arra, hogy az önök előtt lévő javaslat, mint arra a címe is utal, nemcsak az ügyvédekre, hanem tágabban az ügyvédi tevékenységet végzőkre vonatkozó szabályokat tartalmazza. A javaslat értelmében ügyvédi tevékenységet gyakorolhat az ügyvéden kívül az európai közösségi jogász, a külföldi jogi tanácsadó, a kamarai jogtanácsos vagy akár az alkalmazott ügyvéd, az alkalmazo tt európai közösségi jogász, az ügyvédjelölt és az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó is. A tervezett szabályozás célja az, hogy az ügyvédi tevékenységet ellátók tekintetében egységes és megfelelő garanciák jussanak érvényre. A javaslat szabá lyai így túlnyomó részben minden ügyvédi tevékenységet ellátó személyre egységesen vonatkoznak. Ahol a rendelkezés csak az adott személyi körre irányadó, ott erre a javaslat kifejezetten utal. A jogtanácsosi integrációról mindenképpen érdemes egy kicsit ré szletesebben beszélni. Ennek kapcsán hangsúlyozni szükséges, hogy a tárgybeli javaslat az ügyvédi tevékenységre vonatkozó szabályozás megújítása kapcsán a jogtanácsosoknak csak azon tevékenységét kívánja a jövőben szabályozni, amely az igazságszolgáltatáss al közvetlenül kapcsolatos. E körbe a jogi képviselet ellátása és az okiratok ellenjegyzése sorolható. Ezeket a feladatokat tehát a jövőben csak azok a jogtanácsosok láthatják el, akik ügyvédi kamarai taggá válnak. A javaslat szerinti megoldás mellett szól mind az említett jogi feladatok azonossága, mind a jogászi hivatásrendek logikus és következetes rendszerének kialakítása iránti igény. De a történeti hagyományok és a költséghatékonysági szempontok is mind azt igazolják, hogy a már meglévő ügyvédi kamara i rendszerbe kerüljenek be azok a jogtanácsosok, akik a jövőben ezeket a tevékenységeket továbbra is el akarják látni. A kamarai integráció eredményeként így a kamarai tagsággal rendelkező jogtanácsosok vonatkozásában is érvényesülni fognak azok a garanciá lis szabályok, amelyek feltételei az általuk is ellátott tevékenységeknek. Idetartoznak a közhiteles névjegyzék, a kamara által alkotott etikai szabályzat, a szakma gyakorlására vonatkozó előírások, a kamara felügyeleti tevékenysége és az általa biztosítot t képzések, továbbképzések. Az említett feltételek együttesen garantálják majd a megfelelő szakmai színvonal biztosítását. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy a jogtanácsosok ügyvédi kamarába való belépése önkéntes abban az értelemben, hogy nem minden jogtanác sosnak kötelező kamarai taggá válnia, de jogi képviseletet csak az láthat el, illetve okiratot csak az jegyezhet ellen a jövőben, aki belép a kamarába. A jövőben a jogtanácsosnak és a munkáltatójának együtt kell majd eldöntenie, hogy foge a jogtanácsos ol yan feladatot ellátni, amely csak kamarai tagság mellett lehetséges.
