Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 5. péntek (220. szám) - A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK:
2329 Elöljáróban azonban hadd ejtsek néhány szót arról a polgári perrendtartásról, amely még hatályban van. Ez a polgári perrendtartás rendszereken átívelően, azt kell m ondanom, hogy kifejezetten jól szolgálta a magyar jogrendet. Jól szolgálta azért, mert egyrészt mindig tudott alkalmazkodni a változó helyzetekhez, másrészt pedig azért - és ezt figyelmébe ajánlanám a törvényhozóknak, figyelmébe ajánlanám a kormánynak is , mert olyan nagy történelmi hagyományok figyelembevételével készült el, amelyek a rendszertől nagymértékben függetlenek voltak. Olyan kiváló jogtudósok működtek közre, akiknek a véleménye, a megalapozott véleménye nem volt kétségbe vonható, legalábbis a k or akkori tudása és ismeretei szerint. Az azonban kétségtelen, hogy napjainkra szükségszerűvé vált egy új polgári perrendtartás megalkotása. A most előttünk lévő törvényjavaslattal kapcsolatban két dologra szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik magának a meghatalmazásnak a korlátozási lehetősége. Egyértelművé kell tenni, hogy a korlátozásnak, ha korlátozást akar a megbízó fél, annak ténylegesen ki kell tűnnie, ellenkező esetben ezek jogvitákra adhatnak okot. Ezért felhívnám a figyelmet arra, hogy amikor a végrehajtásra vonatkozó utasítások, törvények megjelennek, akkor ezekre szíveskedjenek külön figyelemmel lenni. Ami miatt azonban ténylegesen szót kértem, az egy másik olyan kérdés, amely nekem régirégi vesszőparipám, és ez a fizetési meghagyások ügye. A bírósági nemperes eljárások területén a fizetési meghagyások azért kerültek ki az általános meghatalmazás köréből, mert ezek közjegyzői hatáskörbe tartoznak. De helyese ez? Már nagyon régi álláspontom az, hogy a bíróságtól kivonni a nemperes eljárásokból a fizetési meghagyásokat nem volt szerencsés. Azért sem volt szerencsés, mert ennek annak idején egyetlen igazi oka volt, és ezt ma nyugodtan elismerhetjük: a munkateher csökkentése. (9.30) Annak a csökkentése, hogy egyáltalán eleget lehessen tenni, de ma már ezek elektronikus eljárás alapján működő ügyek, olyan elektronikus eljárás alapján működő ügyek, amelyeknél jószerével olyan nem jogképzett emberek működnek közre a közjegyzők részéről is, akik nem jogképzett emberek, akik ezeket az elektronikus ügyek et kezelni és ellátni tudják. A bíróságok esetében pontosan úgy, mint ahogy ezt elmondtam sokszor a földhivatalok esetében, magának az állandó felügyeleti lehetőségnek a garanciája az, ami ilyen körülmények között nem jelenik meg, pedig ez szerencsés lenne . A fizetési meghagyásoknak egy nagyon jelentős része ugyanis komoly érdekeket érint. Olyan érdekeket érint már az első lépésnél, akkor, amikor egy fizetési meghagyás kibocsátására kerül sor, amelynél meggyőződésem szerint a bíróság valamilyen szinten való jelenléte szükségszerű. Ez az egyik észrevételem. A másik, amit nagyon fontosnak gondolok e tekintetben: ha már egyszer annak idején komoly indok volt a munkateher kérdése, és komoly indok volt az, hogy a munkateher csökkentése miatt következzen be egy il yen változás, ma, úgy gondolom, amikor ez már egy megoldható ügy, akkor van egy másik szempont. A bíróságoknak bevételekre van szükségük. Ahhoz, hogy a mai helyzeten a bíróságokon belül és a bírósági ellátáson belül, az ő technikai felszereltségüknek az ál landó építése… - amiért a kormány rengeteget tesz, ehhez eszközök kellenek. A fizetési meghagyásos eljárás az egyik eszköz. Meg kell mondanom, hogy ez egy olyan eszköz, amely ha a bíróságoknál jelenik meg, akkor talán a köz érdekében egyenesen és jobban ha sznosulhat. Következésképpen én megfontolásra ajánlom az igen tisztelt kormánynak, hogy a fizetési meghagyásos ügyeknek a rendezésére, bíróság felé történő rendezésére előbb vagy utóbb sor kerülhetne. Összességében az elhangzottak alapján, és mindaz, ami a törvényjavaslatban van, fontos lépés. Olyan lépés, amely technikailag is, jogilag is egyszerűsíti is egyfelől, másfelől pedig biztonságosabbá teszi ezeknek az általános meghatalmazásoknak az ügyét, ezért a magam részéről a törvényjavaslatot támogatom. (Ta ps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Jobbik képviselőcsoportjából Staudt Gábor képviselő úr. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó.
