Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 4. csütörtök (219. szám) - Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KUCSÁK LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2300 A közszolgálati ösztöndíjas hallgató továbbra is speciális magyar állami ösztöndíjasn ak fog minősülni, mivel az egységes nyilvántartási rendszer létrehozását követően továbbra is megvalósul a hallgató által igénybe vehető magyar állami ösztöndíjas és közszolgálati ösztöndíjas támogatott félévének különkülön történő számítása. A nemzeti kö znevelési törvénnyel kapcsolatban államtitkár úr több pontra kitért már, úgyhogy magam is néhányra térnék ki egy picit részletesebben. Ezek közül az egyik, hogy a Határtalanul! program keretében szervezett határon túli kirándulásokon részt vevő tanulók ada tainak nyilvántartására irányul az adatkezelési rendelkezés. Az adatok nyilvántartása kirándulással összefüggő támogatások felhasználása miatt szükséges, ez a törvényjavaslat 8. és 9. §ában olvasható. (19.30) Egy következő pont az a rendelkezés vagy az a módosítási szándék, ami az utóbbi hetekben az egyik legjelentősebb sajtóvisszhangot váltotta ki, hogy az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos tanulókat érintően a módosítás az ő esetükben az inkluzív szemlélet teljesítése érdekében lehetővé tenné, hogy bizonyos tantárgyakat nemcsak gyógypedagógusok, hanem az adott tantárgy oktatására jogosító szakképzettséggel rendelkező tanárok is taníthassák. Hangsúlyozni szükséges, hogy ez a szabály csak egy lehetőség és nem kötelezettség az intézmények számára; ez a törvényjavaslat 10. §a. Egy további lényeges pont, hogy a köznevelési fejlesztési tervek rugalmatlan tervezési eszköznek bizonyultak, nem váltak a köznevelési döntéshozatal alapjává. Ezért a módosítás új alapokra kívánja helyezni a kapacitások kihasználás a érdekében a tervezést, hatékonyabbá téve azt a gyermek, tanulólétszám és a különböző köznevelési feladatok ellátására szolgáló férőhelyek évente történő összevetésével. Ez a módszer érdemi információval szolgál az évenként esedékes miniszteri döntéshoza tal megállapításához, megalapozásához; ez a törvényjavaslat 14. §a vagy pontja. A törvényjavaslat továbbá megteremti annak a lehetőségét, hogy a magyar szakképző iskola - erről is tett említést államtitkár úr - tagintézményt hozhasson létre és képzést fol ytathasson határon túl is, amennyiben a képzés helye szerinti hazai jog megengedi, vagy nemzetközi szerződés nem korlátozza ennek lehetőségét; a törvényjavaslat 16. pontja. A beilleszkedési, tanulási, magatartási zavaros gyerekekkel kapcsolatos rendelkezés ről is tett említést államtitkár úr; itt fontos hangsúlyozni, hogy a tantárgyi mentesítés kevésbé kedvez az ismeretbővülésnek, felzárkózásnak. A köznevelés teljes rendszerében törekvés, hogy a tanuló ne legyen megbélyegezve, megcímkézve. A tantárgyi mentes ítés következménye lehet, hogy a tanuló a tényleges képességeihez mérten is alacsonyabb készségekkel és tudással hagyja el az iskolát, amely a felsőoktatásban és a munka világában is hátrányosan érintené; a törvényjavaslat 18. §a. Esett szó már arról is, hogy a törvényjavaslat a pedagógushiány enyhítése érdekében a pedagógusmunkakör betöltésének képesítési feltételein könnyít, kizárólag azokban az esetekben, amikor bizonyíthatóan nem találnak a tantárgynak megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rend elkező pedagógust az iskolába. A módosítások egyébként a köznevelési kerekasztal munkacsoportjai, elsősorban a pedagógus foglalkoztatási munkacsoport, a különböző szakmai szervezetek és a Nemzeti Pedagógus Kar javaslatára alakíttattak ki, amelynek révén a jelenleg fennálló pedagógushiány enyhítése volt az elsődleges célkitűzés. Itt államtitkár úr részletezte, hogy milyen egyéb körülményei vannak még ennek a kérdéskörnek. Itt arra fontos visszautalnom nekem is, hogy ez nem egy új keletű probléma, több évtize de jelen van, mondhatjuk úgy, hogy látens módon, ugyanakkor ezt az állami intézményfenntartás hozta a felszínre. Emlékeztetném képviselőtársaimat, több alkalommal itt a különféle oktatással foglalkozó viták során terítékre került már, hogy az egyik nagyon fontos indoka az állami intézményfenntartás bevezetésének 2010ben, amikor elindult erről a gondolkodás, az volt, hogy rendkívül szétaprózott iskolarendszert örököltünk meg. A szétaprózott, hangsúlyosan, jelentős részben önkormányzati
