Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. február 21. kedd (200. szám) - A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK:
228 vagyontárgyakban is. 2015ben az agrárkárenyhítési rendszerben jégesőkárokra kifizetett kárenyhítő juttatás közel 1 milliárd forint volt, míg a biztosítók által mezőgazdasági j égkárra kifizetett kártérítési összeg megközelítette a 2,5 milliárd forintot. Jól látható tehát, hogy indokolt egy országos kiterjedésű jégesőelhárító rendszer létrehozása. Az Európában alkalmazott védekezési módszerek közül Magyarországon az úgynevezett talajgenerátoros jégesőelhárításnak van a legnagyobb szakmai támogatottsága. Ilyen rendszer egyébként jelenleg is működik az ország egyes területein szigetszerűen, három déldunántúli megyében, nevezetesen Baranya, Somogy és Tolna megyében. Az alkalmazott eljárás lényege, hogy a hatóanyagot párologtatással a felhőbe juttatják, ami csökkenti a jégszemcsék méretét. Ez ugyan nem szünteti meg teljes mértékben a jégeső kialakulását, viszont a kialakult kisebb jégszemcsék a föld közelébe érve elolvadnak, illetve a kisebb méretű jégszemek károsító hatása is lényegesen kisebb, tehát ilyen értelemben nem egy jégesőelhárító, hanem egy jégesőkockázatcsökkentő rendszerről beszélünk. Fontos elmondani, hogy a korábbi szakhatósági, valamint európai bizottsági állásfogl alás alapján az alkalmazott ezüstjodidkristályok felhőbe juttatása sem egészségügyi, sem környezetvédelmi kockázatot nem jelent. (17.30) A három déldunántúli megyében működő talajgenerátoros rendszer eddigi működési tapasztalatai abszolút kedvezőek. A r endszert működtető délmagyarországi jégesőelhárítási egyesülés, a Nefela számításai szerint 2014ben a ráfordítás és a megmentett termelési érték 1:33ként arányult egymáshoz. Az egységes országos rendszer kialakításának beruházási költsége előzetes becs lések szerint mintegy 1,52 milliárd forintot tesz ki. Az egész országra kiterjedő talajgenerátoros rendszer tervezett éves működtetési költsége a meteorológiai szolgáltatás költségével és az anyagköltséggel együtt bruttó 1,5 milliárd forintban határozható meg. A működtetési költségek forrásául javarészt az Mkk. törvénnyel létrehozott Kárenyhítési Alap szolgál, azonban arra való tekintettel, hogy egy ilyen rendszer működtetése előnyeiből az egész nemzetgazdaság részesül, nem zárható ki, hogy harmadik felek is hozzájáruljanak az országos jégesőelhárítás működtetéséhez. A jégesőelhárítás bevezetése után a jégesőkárok jelentős csökkenése várható, melynek következményeként lényegesen kisebb összegű kárenyhítő juttatás kerülhet kifizetésre ezen káresemények utá n, így a forrás felhasználása a Kárenyhítési Alap szempontjából is logikus döntés. A rendszer elindítása a tervek szerint a 2018as jégesőszezon kezdetére, azaz 2018 májusára várható. A tervezet alapján egyébként változik az aszály Mkk. törvény szerinti fo galma is. Ennek célja, hogy a definíció a termelőket a nyári időszakban ért hőség miatti aszálykárokra is kiterjessze. A jelenlegi aszálymeghatározás alapján ugyanis kizárólag a csapadékadatok alapján lehet aszálykárra hivatkozni. A módosítás értemében azo nban, ha 30 egymást követő napon belül kevesebb mint 25 milliméter csapadék hullik, és legalább 15 napon keresztül a mért hőmérsékleti maximumok meghaladják a 31 Celsiusfokot, kárenyhítő juttatásra lennének jogosultak a termelők. A gazdálkodók számára ked vező módosítást jelent, hogy a jelenlegi 15 százalékos üzeni szintű hozamértékcsökkenési limit helyett a tervezet immár csak a károsult növényi kultúra szintjén határozza meg a 15 százalékos hozamértékcsökkenési limitet. Ennek fedezetét a Kárenyhítési Alap ban rendelkezésre álló források biztosítják. Fentiek mellett a törvény egyéb aktuális technikai módosításokat is megfogalmaz, amelyek, úgy gondoljuk, hogy támogathatóak, ezért arra kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a törvénymódosítás egészét szavazat aikkal támogatni szíveskedjenek. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK :
