Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 3. szerda (218. szám) - Egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2115 A határidőmódosítások egy része a szövegcserés módosítások között, más része pedig az adott jogszabályhelynél található. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása kapcsán: a Nemzeti Földalapba számos olyan vagyonelem tartozik, amelyek értéke jellegüknél, természetüknél fogva nem állapítható meg, illetve csak egy bizonyos j ogügylet, például földcsere kapcsán, az aktuális jogügylethez kapcsolódóan releváns. Ilyen ingatlanok az állam tulajdonában álló erdők, amelyek kapcsán nincs olyan egységes rendszer, amely az értékük megállapítására alkalmas lenne. De számos más, a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlan esetében sem mutat reális képet a folyamatos, értéken történő nyilvántartás az értékek gyors változása miatt. Fontos, hogy ugyanakkor a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet valamennyi hasznosítási jogügylet kapcsán értékbecslést ké szít. Tehát az NFA által tulajdonolt állami vagyon aktuális értékének megállapítása folyamatos. Összhangban a számviteli előírásokkal és a nemzeti vagyonról szóló 2001. évi CXCVI. törvény előírásaival, technikai jellegű módosításként kívánja a javaslat meg teremteni a lehetőségét annak, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanvagyont érték helyett térmértékben, és ahol lehetséges, aranykoronaértéken tartsa nyilván mind a tulajdonosijoggyakorló, mind a vagyonkezelő szervezet. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása kapcsán ennek elsődleges indoka, hogy egy kis teljesítményű erőmű megvalósításához az erre vonatkozó önálló törvénymódosítás eredményeként a jövőben sem termelői működési engedély, sem kiserőművi összevont engedély nem l esz szükséges. A létesítmény egyszerű építési engedélyezési eljárás keretei között valósulhat majd meg, vagyis a teljes engedélyezési eljárási környezet egyszerűsítésre kerül. Ebből az egyszerűsítésből nem maradhat ki a termőföld védelméről szóló törvény s zabályozásának módosítása sem, hiszen ha ezek a kis teljesítményű erőművek termőföldön valósulnak meg, az egyszerűsített eljárást akkor is biztosítani kívánjuk a beruházónak. E cél elérése érdekében rögzíti a törvényjavaslat, hogy ha kis teljesítményű erőm ű termőföldön valósulna meg, akkor az ingatlanügyi hatóságnak a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó engedélyét helyszíni szemle megtartása nélkül kell megadnia a rendelkezésre álló iratok alapján 8 napon belül. Nem lehet azonban ebben az esetben se m eltekinteni a legjobb termőföldek védelmétől, így a törvényjavaslat kimondja, hogy ez az egyszerűsítési lehetőség csak abban az esetben alkalmazható, ha a tervezett beruházással érintett termőföld nem minősül az országos területrendezési tervről szóló 20 03. évi XXVI. törvény szerinti kiváló és jó termőhelyi adottságú területnek. Szintén az engedélyezés meggyorsítását szolgálja annak rögzítése a törvényjavaslatban, hogy helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni a kiserőmű létesítését a betáplálásra alk almas villamosenergiaelosztói hálózat ezerméteres közvetlen környezetében. A törvény az előzőekben részletezettek miatt kiegészül még a kis teljesítményű erőmű fogalmával is, amely a villamos energiáról szóló törvény szerinti fogalmat veszi át azzal, hogy jelen törvény alkalmazásában a szélerőmű és a szélerőműpark nem minősül kis teljesítményű erőműnek. A javaslat továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 2017. január 1jével hatályba lépett szabályával függ össze, amelynek értelmében a kö ltségvetési szerv által fel nem használható bírságot, valamint más olyan bevételt, amely jogszabály alapján a központi költségvetés központosított bevételét képezi, kizárólag a Kincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára lehet besz edni. A módosítás értelmében a földvédelmi járulék a központi költségvetést illeti meg. Ezért mind a földvédelmi járulék, mind a földvédelmi bírság a kormányhivatal e célra létrehozott központosított beszedési számlájára fizethető csak meg. Tisztelt Ország gyűlés! Összefoglalásként engedjék meg, hogy hangsúlyozzam, hogy az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében szükséges e törvényjavaslat elfogadása. A törvényjavaslat vállaltan salátajellegű törvény, azonban ennek oka abban lelhető föl, hogy a részét ké pező egyes törvények módosítása olyan kis terjedelmű, esetenként csak egykét szakasz, hogy az Országgyűlés
