Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 3. szerda (218. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik):
2099 szándékosan, valamiféle torz lelkülettől vezérelve, az ő sérelmére hajtunk végre valamit, hanem például akkor is, ha nem győződünk meg arról, h ogy megfelelően tudjuke őt tartani, és mégis tartjuk; ha olyan élelmiszerrel etetjük, egyébként kedvességből, szeretetből, amitől szegény szenved vagy elpusztul - ezek mindmind állatkínzások. (14.30) Nyilván az oktatás, a nevelés segí t ezen. A most túlterhelt gyerekek hetvennyolc órája után rakjunk be egy hetvenkilencediket felelős állattartás címén, vagy hogy oldjuk ezt meg? Adekvát, gyors válaszok erre nyilván nincsenek, de választ kell erre találni - erről egy mondat nem hangzik el. Aki az állatvédelemben dolgozik, az egész egyszerűen nem nevet akkor, amikor az ivartalanítás szóba kerül, nem nevet, nem is értettem ezeket a reakciókat, és az aktuálpolitikai pingpongot sem értettem. Ugyan Sallai képviselőtársam téved akkor, amikor a ma cskák ivartalanításának fajeltűnési következményeiről beszél, ez egyébként néhány földrészen, Ausztráliában és ÚjZélandon igaz, Európában kevésbé, de én mint macskavédő is tudom azt, hogy a macskák elszaporodásának az egyik legfontosabb oka az, hogy az iv artalanítás kérdése nincsen megoldva. Amikor arról beszélünk, hogy kutyák falkába verődve veszélyeztetnek embereket, és azt mondja valamelyik képviselőtársam, hogy ez több vidéki településen is előfordul, a III. kerületben, a választókörzetemben tudok ilye n eseményeket, Budapest III. kerületéről beszélek. És akkor, amikor erre az a generális válasza a mai magyar jogalkotásnak, hogy lőjük ki a kutyákat, akkor nagyon jól érzi Bárándy képviselőtársam, hogy ez nincs rendben, mert ezeknek az állatoknak valamikor nem szabadna megszületniük. Zárójel: elnézést kérek a profán hasonlatért, valamikor annak a gazdának nem szabadott volna megszületnie, aki azt gondolta, hogy ezeket az állatokat magához veszi, majd utána kizavarja az utcára. Tehát ezeken nagyon komolyan v áltoztatni kell. Kérem, államtitkár úr, a válaszában térjen ki arra, és nyugtasson meg legalább engem, aki még próbálok önnek, önöknek hinni, nyugtasson meg arról, hogy ebben a ciklusban lesz még jogalkotás, lesz még olyan törvény, amely előttünk lesz, ame ly ezt a kérdést ennél generálisabban próbálja kezelni, hogy nem kipipáljuk az ügyet azzal, hogy az Uniónak kell hathétnyolc év után valamit írni, akkor írunk valamit, majd ráfogjuk, hogy ez a papír az, ami jó lesz majd nekik. Ennél sokkal többre van szü kség, sokkal többet érdemelnek azok az állatok, amelyekről most beszélünk, és azok a néhány tízezrek, akik próbálnak nap mint nap saját pénzükből a mostoha sorsuk kapcsán is tenni azért, hogy ezeket az állatokat jobb sors tudja életük kedvezőbb szakaszában érni, és ne menhelyen, több század magukkal várják az éppen arra járó gazdit vagy egyébként a kényszerűen elszenvedett sorsukat. Kérem, vegyük komolyan egy kicsit ezt a témát, és ne azzal foglalkozzunk, hogy ki mit termelt, meg nem termel, meg ki hogy jár be, meg ki hogy nem jár be, hanem a téma komolyságára való tekintettel érdemben beszéljünk az előttünk álló javaslatról. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A következő felszól alási kör következik, megadom a szót Szilágyi György képviselő úrnak, kétperces időkeretben, a Jobbik képviselőcsoportjából. SZILÁGYI GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselőtársam valóban olyan kérdéseket vetett fel, amelyekről beszéln i kellene és vitatkozni kellene. Igen, így gondoljuk; úgy gondoljuk, hogy az állatvédelmi törvénynek és a Btk.nak észszerű védelmet kell adnia az állatoknak, és itt nemcsak kutyákról és macskákról beszélünk, hanem a felelős állattartásról, amit ön is mond ott, felelős állattartás alatt pedig érteni kell minden állatot például a ház körül. És itt jön egy újabb nagyon nagy probléma, hogy ezeknek a törvényeknek nem szabad túllendülniük, és elvileg gátolni az állattartást, mert sajnos ma Magyarországon azzal ke ll szembesülnünk, hogy vidéken is egyre kevesebb háznál
