Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 3. szerda (218. szám) - Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2075 van az állatvédelmi törvény és egyéb jogszabályok módosítása. Természetesen, és megint előre fognak mutogatni, hogy majd egyszer, a távoli jövőben fogunk ezzel tovább foglalkozni. Államtitkár Úr! Tudja, hogy miért érdekes ez, és tudja, miért felháborító ez? Méghozzá rettenetes módon? Azért, mert az állatvédőknek, tudom, hogy van kidolgozott javaslatcsomagjuk. Nemcsak ezekre a problémákra, hanem kész javaslatcsomagjuk van az összes többire. (12.40) Méghozzá olyan, a mit annak eredményeképpen fogalmaztak meg, hogy az Igazságügyi Minisztériummal hosszas és többkörös egyeztetést folytattak le, 45 oldal, hadd mondjam még ezt is, hogy konkrét legyek. Ráadásul, államtitkár úr, az Igazságügyi Minisztérium pontosan ismeri ezt a javaslatot, ugyanis a szervezetek benyújtották neki. Azt is hadd tegyem hozzá, államtitkár úr, hogy a tárca ígéretet tett arra, hogy ezt a javaslatot tárcaközi egyeztetésre bocsátja, és idehozza a parlament elé. Szeretném megkérdezni, hogy járte önökné l ez a javaslat. Ha nem, akkor az Igazságügyi Minisztériumban hazudtak az állatvédőknek, ha meg járt önöknél a javaslat, akkor pláne furcsa, hogy önök most ezt így ebben a csomagban hozták ide elénk. Annál is inkább érdekes ez, államtitkár úr, merthogy nyi lván nem gondolja azt, hogy az ellenzéki frakciók közül ne állnánk kapcsolatban komolyabb állatvédő szervezetekkel. Volt szerencsém megkérdezni közvetlenül vagy közvetve egykét jelentősebb szervezet képviselőjét, hogy mit gondolnak erről a törvényről, tud nake erről. Tudja, államtitkár úr, mit mondtak? Hogy érdeklődve olvasták, amikor benyújtották a parlamenthez. Azt jelenti, hogy önök senkivel nem egyeztettek, akik ebben érintettek. Miért nem? Remélem, válaszol majd, államtitkár úr, és nem a zárszóban, ha nem akkor, amikor még lehet reagálni arra, amit ön mond. Úgy vélem, még akkor is, ha különválasztják a két javaslatot, a minimumelvárás az lett volna, hogy egyeztetnek azokkal az állatvédő szervezetekkel, amelyek egyébként egy éve járnak be a minisztériumh oz, az Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy az állatvédelmi jogszabályok módosításáról tárgyaljanak a kormánnyal. Önök meg a hátuk mögött egy másik minisztériumban összebarkácsolnak valamit. Tudja, államtitkár úr, amikor azt mondja, hogy az EUs irányelvre hi vatkozva teszik ezt, akkor hadd kérdezzem meg, hogy fel tetszettek ébredni, merthogy ez egy 2010es EUs irányelv, most meg 2017et írunk. Az ebben szereplő rendelkezések az EUs irányelv alapján 2012. november 10ig hatályba kellett volna hogy lépjenek a magyar jogrendszerbe átültetve. Ennyire rosszul sikerült az átültetés, vagy ennyire nem tettek ennek eleget? De ha már ez így van, akkor miért pont most érzik szükségét annak, hogy erre hivatkozva benyújtsanak egy állatvédelmi törvényjavaslatcsomagot? Való színűleg azért, államtitkár úr, mert önök nem akarják valójában módosítani érdemben az állatvédelemmel összefüggő törvényeket, nem akarják megadni azt a módosítási lehetőséget az Országgyűlésnek, amit egyébként az Igazságügyi Minisztériumban a civil szerve zetekkel letárgyaltak. Tudja, államtitkár úr, erre is van már nagyon jó példa, illetve hadd mondjam inkább úgy, hogy nagyon rossz példa. Ezt csinálták önök a polgári eljárásjoggal, a polgári perrendtartással. Hosszúhosszú időn keresztül egyeztettek egyébk ént egyetemi oktatókkal, gyakorlati szakemberekkel, a bíróságok, ügyészségek, ügyvédi kar képviselőivel, majd egyszer csak ezt a javaslatot kidobták a kukába, aztán hoztak egy sajátot, egy olyan saját javaslatot, amely egyáltalán nem tükrözte ennek a szakm ai grémiumnak az álláspontját, és még azt a disznóságot is megcsinálták, hogy visszahivatkoztak arra, hogy egyébként milyen hosszas és széles körű egyeztetés zajlott ebben. De tudok egy másik példát is erre mondani, az pedig az új Alaptörvény vitája volt, ahol ugyanezt a technikát alkalmazták. Csináltak falból egy alkotmányelőkészítő eseti bizottságot, ott meghallgattak rengeteg álláspontot, véleményt civil szervezetektől, pártoktól s a többi, ezen az egyeztetésen részt is vett egyébként minden párt, majd önök a kalapból előhúztak egy tökéletesen más alkotmányszöveget, normaszöveget, azt benyújtották a parlamenthez, és közölték, hogy az
