Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 3. szerda (218. szám) - A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2063 Az emelés annyiban váratlan - majdnem dupla, kétszeres emelésről van szó , hogy Varga miniszter úr éppen a múlt héten nyilatkozta azt a Magyar Időknek - tudják, ez az önök kormánypárti lapja, amelyi k mindig igazat mond , hogy nem készülnek adóemelésre, aztán pár napra rá beterjesztették; szemben az ellenzéki vagyonadós terhekkel, ők nem gondolkodnak semmilyen tehernövekedésben, inkább a feketegazdaság visszaszorításával szeretnének pluszbevételt sze rezni a költségvetésnek. Bár az kétségtelen, hogy a korábbi évek tapasztalatai alapján az ilyen mondásokat gyakran követték konkrét adóemelések, tehát amit önök mondanak az adócsökkentésről, az összességében nem igaz, mert lehet, hogy a személyi jövedelema dót csökkentették, ami a magasabb keresetűeknek kifejezetten jó, ugyanakkor olyan forgalmiadójellegű szektoriális különadókat vezettek be, amiket viszont minden ember, a legkisebb keresetűek is kénytelenek megfizetni, tehát sújtja a magyar lakosságot. Az időzítés nagyon szerencsétlen volt, tavaly novemberben jelentette be az Európai Bizottság, hogy véleménye szerint a magyarországi reklámadó bizony sérti az uniós állami támogatási szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítana k egyes vállalkozásoknak; utalnék itt például a TV2 ügyére. A döntést legkésőbb 2017 januárjáig kellett volna végrehajtani - mármint az EU döntését , a kormány azonban az Európai Bírósághoz fordult, és az ítélethirdetésig kérte a végrehajtás felfüggesztés ét. Március 24én azonban megérkezett a rossz hír a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, a kérelmet az Európai Bíróság elutasította, így rohamtempóban neki kellett állni a megoldásnak. A tartalmi észrevételek tekintetében szeretném elmondani, hogy az Európai B izottság novemberi döntésében két kritikus pontot fogalmazott meg a magyar reklámadóval kapcsolatban. Először is a többkulcsos adókulcsokat kifogásolta; másodszor, hogy a kedvezményekkel a kisebb vállalkozásokat előnyben részesítik, mivel a magyar megoldás nem nyereség, hanem árbevételalapú, azonban hiába nagy egy cég árbevétele, még nem biztos, hogy az nyereségesebben is működik, mint egy kicsi vállalkozás. A javaslat e problémák megoldására hivatkozik, de valójában egyiket sem oldja meg. Hiába törlik a nullaszázalékos kulcsot, a 100 millió forintos adóalaprész adómentességével ugyanezt érik el. Tehát ez a kedvezmény a kisebb vállalkozásokat gyakorlatilag mentesíti az adó megfizetése alól, így a kritizált torzító hatás abszolút nem változik. Nem minthogyh a mi azt szeretnénk, hogy a kisvállalkozások fizessenek; mi azt tartanánk jónak, ha ilyen szektoriális adó egyáltalán nem lenne. Ez egy agyrém. Most itt próbálkoznak mindenféle trükkökkel egy rossz konstrukció mentén, aminek az az oka, hogy egyes cégeket a gyon akarnak csapni a 9 százalékos reklámadóval. Az Európai Bizottság véleménye szerint a nyereségalapú adókkal szemben az árbevételen alapuló adóknak ugyanakkor nem lehet célja, hogy figyelembe vegyék az adott árbevétel elérése során felmerült költségeket , és ténylegesen nem is veszik azokat figyelembe. Magyarország nem igazolta az árbevétel és a teherviselő képesség közötti állítólagos kapcsolat meglétét - mint ahogy ez közgazdaságilag nem is biztos, hogy létezik. Az adókulcs majd’ kétszeresére emelésének egy oka lehet csak: amit a kormány kénytelen kifizetni, azt rögtön vissza is akarja szedni. A szakmai szervezetek, így a Magyar Reklámszövetség is az egész tervezet kidobását javasolja, menjen az egész a kukába. Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnök e szerint a kormányzat ilyen mértékű beavatkozása a reklámipar működésébe riasztó következményekkel járhat a piaci szereplőkre. Az ügynökségi piac finanszírozhatatlanná válik, megnő a pénzügyi kockázata a médiaoldalnak, és hatalmas adminisztrációs teher há rul a hirdetőkre és a médiavállalatokra egyaránt. A szakmai szervezetek továbbra is úgy vélik, hogy a reklámadó vélt gazdasági előnyei messze eltörpülnek a gazdasági hátrányok mellett, ezért az alábbi szakmai szervezetek együttesen kérik a kormányt, hogy f ontolja meg a reklámadó teljes kivezetését. Felejtsék el, kedves képviselőtársaim! Mindezekből adódóan az MSZP a jelen törvényjavaslat elfogadását nem javasolja, mert a magát az adócsökkentés kormányának nevező propaganda ellenére itt kétszeresére emeli a reklámadót, amit végeredményben a vásárlók fognak megfizetni, tehát ez a vásárlókat fogja sújtani.
