Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 2. kedd (217. szám) - Dr. Apáti István (Jobbik) - az igazságügyi miniszterhez - „Bűn és büntetlenség.” címmel - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
1986 Ön szerint normálisak az ilyen bírák, akik ilyen ít életet meghoznak, alkalmasak hivatásuk ellátására? Mit lehet tenni az ilyen gyalázatos és felháborító ítéletek ellen? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Völner Pál államtitkár úrnak. Par ancsoljon, államtitkár úr! DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is a büntetőeljárás során az elkövetők származását a bíróság nem vizsgá lhatja - ezt elöljáróban szeretném közölni. Mindenkire ugyanúgy vonatkoznak a törvények. Az pedig, hogy a bíróság hogyan alkalmazza a törvényeket, a hatalmi ágak különválasztása folytán nem a kormányzat kompetenciájába tartozik. Valamennyien emlékszünk rá, hogy 2010 után a büntető törvénykönyvben jelentős szigorításokat eszközölt ez a kormányzat, gondoljunk akár a három csapás törvényre és a büntetési tételek kiszabásánál a bírói mérlegelés kereteinek a megvonására. Tehát törvényhozói oldalról, amit el lehe tett követni, amit meg lehetett tenni, azt hiszem, mind a parlament, mind a kormányzat megtette. Ugyanakkor egyedi ügyekben - bár örömmel hallom, hogy csak elsőfokú ítéletről van szó, tehát amennyiben probléma van, a másodfok korrekciókat tud végrehajtani , be kell látnunk mindannyiunknak, hogy sem a magyar parlamentnek, sem a magyar kormánynak semmiféle ráhatása nincs és nem is lehet a bíróságok működésére. A bíróságok belső szabályzatai, előmeneteli rendszere alapján kell kialakítani azt az egészséges jo ggyakorlatot, amely révén a társadalom igazságérzete és a jogszabályok betartása valahol találkozik. Nem ismerem az ügy részleteit, egyébként sem nyilváníthatnék benne véleményt, bár ha jól értettem, volt egy ilyen tartalmú kérdés képviselő úr felszólalásá ban, de összességében csak azt tudom mondani, hogy ezekben az büntetőügyekben, ami a környezetet illeti, mind a parlament, akár az önök segítségével, mind a kormányzat teszi a dolgát. Remélem, hogy ebben az ügyben is majd egy olyan ítélet fog születni, ame ly valóban megfelel az elkövetés körülményeinek és a büntető törvénykönyv tényállásának. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Egyperces viszonválaszra Apáti István képviselő úré a szó. Parancsoljon! (Dr. Szű cs Lajost a jegyzői székben Gelencsér Attila váltja fel.) DR. APÁTI ISTVÁN ( Jobbik ): Tisztelt Államtitkár Úr! Véleményem szerint a Kúria elnöke egy jó szándékú ember, rengeteg munkája lesz még, rengeteg iránymutatást kell kiadnia neki és az általa vezetet t Kúriának. Ugyanakkor le kell szögeznem, a Jobbik határozott álláspontja, hogy a származása miatt senkit sem előny, sem hátrány nem érhet; sem enyhítő körülményt, sem mentességi okot nem jelenthet, viszont ez mindenkire egyformán vonatkozik. Mégis úgy lát juk, hogy komoly hiba van a rendszerben, hiszen az a bíró, aki a szó szerinti idézettel érintett ítéletet meghozta, a mai napig az egyik ítélőtábla elnöke, tisztelt államtitkár úr. Ami pedig a tiszabezdédi és több más ítéletet illeti, mégis úgy látjuk, hog y tenni kell ez ellen, helyre kell tenni, meg kell oldani. A magyar bíróságok sokszor, ez az esetek kisebbik hányada, annyira függetlenek, hogy a valóságtól és a társadalmi igazságérzettől is független ítéleteket hoznak. Ahogy kezdtem az előző egy percet, úgy is fejezem be: a származás sem előnyt, sem hátrányt nem jelenthet, ezért elfogadhatatlan, hogy sokszor a cigány kisebbséghez tartozó elkövetőket a
