Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 2. kedd (217. szám) - Manninger Jenő (Fidesz) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Minek köszönhető az építőipar kirobbanó teljesítménye?” címmel - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - MANNINGER JENŐ (Fidesz):
1958 terveznek a jövőben, hogy az építőipar teljesítménye tovább növekedjen? Köszönöm és várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm s zépen, képviselő úr. A válaszra Tállai András államtitkár úrnak adok szót. Parancsoljon, államtitkár úr! TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ahogy ön is hangsúlyo zza, az építőipar a nemzetgazdaság meghatározó ágazata és egyben a lakosság mindennapi életét is jelentősen befolyásoló tényező, hiszen az építőipar teljesítménye meghatározza az egész ország teljesítményét, a GDP alakulását, a GDPnövekedés mértékét. De f oglalkoztatási szempontból is meghatározó, hiszen ha az építőipar jól teljesít, akkor az kihat a foglalkoztatási adatokra is. Gazdasági súlya mellett a mindennapi életünket, az egzisztenciánkat is befolyásolja, hiszen otthonokat teremtünk ezáltal, utakat é pítünk, közműhálózatot fejlesztünk, irodát, közösségi épületeket teremtünk meg az építőipar teljesítményével. Az ágazat jelentősége elvitathatatlan, és az elmúlt évben nyújtott teljesítménye is növekvő és pozitív. Ahogy ön is említette, növekszik az építői parban a szerződések száma, a szerződések összege, volumene, növekszik a kiadott építési engedélyek száma. Az építőipar teljesítménye növekedésének hátterében az az általános gazdasági közeg, környezet áll, amit maga az ország és a kormány teremtett meg. A kormány piacélénkítő hatású intézkedéseivel nőtt a magánszféra aktivitása a szektorban. Az ön által is említett családi otthonteremtési kedvezmény nagyon jó hatással volt a lakásépítésekre, hiszen 2017. március végéig több mint 42 ezer család adott be CSO Kkérelmet, amelynek összege meghaladja a 100 milliárd forintot. Ennek hatása természetesen nemsokára érezhető lesz az építőipar teljesítményében. Nagyon fontos az, hogy a kormány más intézkedésekkel, például adócsökkentésekkel is megteremti a jó gazdasági közeget, környezetet, például a kedvezményes lakásáfakulccsal vagy a társasági adó mértékének a csökkentésével, az ezáltal felszabaduló források építőiparban való megjelenésével, vagy a hatéves bérmegállapodással, ami nemcsak a bérek növekményét jelenti, hanem a közterhek jelentős csökkentését is. Ez mindmind olyan intézkedés, ami pozitívan hat a gazdaságra, pozitívan hat az építőipar teljesítményére. Ugyanakkor pedig az új uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, épületek építése, bővítése is jelentős növekedést fog eredményezni az építőipar számára. Nagyon fontos az, hogy nemcsak gazdasági intézkedésekkel, hanem más hatékonyságnövelő intézkedésekkel is próbál segíteni a kormány. Ilyen például a jogszabályok egyszerűsítése, az építésügyi eljárások egyszerűsítése és ezáltal a versenyképesség jelentős növelése, jelentős javítása. Most jött létre a Versenyképességi Tanács, amelynek az egyik meghatározott célkitűzése az, hogy az építésügy területén jelentős könnyítéseket tudjon elérni. A modern technológiák alkalmazásával is próbáljuk segíteni az építőipar termelékenységének, hatékonyságának növelését. Összességében elmondható, hogy a képviselő úr által mondott és kért adatok és háttér alapján, valamint KSHadatok is bizonyítják azt, hogy az építőipar elindult fölfelé. A kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy az építőipar teljesítménye, ezáltal a gazdaság egész teljesítménye növekedjen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, á llamtitkár úr. Megkérdezem képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. Parancsoljon! MANNINGER JENŐ ( Fidesz ): Köszönöm szépen, elfogadom. (Taps a kormánypártok soraiban.)
