Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. május 2. kedd (217. szám) - Ikotity István (LMP) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Mi lesz a speciális nevelési igényű, fogyatékossággal élő gyermekek oktatásával?” címmel - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
1943 tudjunk figyelni. Az elmúlt hat évben éppen ezért 1305tel több gyógypedagógusi m unkakörben foglalkoztatott kolléga van a köznevelés rendszerében, van, aki az iskolákban, van, aki a szakszolgálatokban, de 1305tel többen figyelnek oda, hiszen ez is egy jelenség, amit mindnyájan látunk, hogy az iskolákban egyre több snis, egyre több bt mes gyerek van, ezért volt szükség arra, hogy 1305tel növeljük azoknak a számát, akik ezekben a munkakörökben tevékenykednek. Sőt, ezt nyilván a jövőben is kívánjuk folytatni, éppen az elmúlt hetekben hirdettünk meg egy EFOPos programot majdnem 7 milliá rd forintos keretösszeggel, amelynek része, hogy a fogyatékossággal élő gyermeket fejlesztő pedagógusok az iskolákban minél képzettebbek legyenek, minél többen legyenek. Az utazó gyógypedagógusi rendszerhez ad ez nagyon nagy mértékű támogatást, illetve a p edagógiai szakszolgálatokat is megerősíti, ha szerencsére nincs annyi gyerek, hogy egy iskolában külön egy ilyen speciális végzettségű pedagógusra van szükség, akkor ők tudjanak egyik, másik, harmadik iskolába kikimenni és ott segítséget nyújtani. Ugyanakk or, mióta állami fenntartásba kerültek az oktatási intézmények, sok helyen kiderült, hogy éveken vagy akár generációkon keresztül úgy működtek vidéki iskolák, hogy nem volt megfelelő valóban az ottani szakos ellátottság, vagy nem volt megfelelő a btmes va gy az snis gyerekeknek a gyógypedagógussal történő gondozása. Éppen ezért erre a jelenségre a pedagógusok hívták fel a kormányzat figyelmét, méghozzá a köznevelési kerekasztalon, annak is a pedagógusszakmai stratégiai munkacsoportjában, hogy ez egy létező probléma Magyarországon, és valamiféle válaszokat kell erre adni. Ennek az egyik módja pontosan ez a törvényjavaslat, amelyik azt mondja, hogy ha valakinek ágazati végzettsége van, tehát ért ahhoz a területhez, sőt a gyakorlatban is művelte, és vállalja, hogy öt éven belül megszerezi a pedagógus végzettséget is, akkor tudja ezeket a gyerekeket tanítani, adjon nekik elsősorban természettudományos ismereteket, hiszen ha ön is járja az országot, találkozik pedagógusokkal, iskolaigazgatókkal, leginkább a termé szettudományos tárgyakban mondják azt, hogy szükségük van tanárra. Ezt a fajta hiányt, amikor most senki nem tudott ezekkel a diákokkal érdemben foglalkozni, tudja kezelni ez a javaslat, és kérem, hogy ne mondjon olyanokat, meg ne is írjon le olyanokat, ho gy szakképzettség nélküli személyek fogják majd a gyerekeket oktatni, hiszen mindenkinek vagy pedagógusi szakképzettsége van, vagy az adott ágazati, mondjuk, természettudományi vagy zenei szakképzettsége van, és mindemellett pedig vállalja, hogy a hiányzó végzettségét öt éven belül megszerzi, de azt hiszem, hogy ez mindenképpen a gyermekeknek, főleg a vidéki kisiskolákban lévő gyermekeknek a javát szolgálja. Ön mindig a vidéki kisiskolás gyermekek érdekében szokott itt felszólalni. Esetleg támogathatna egy javaslatot, amelyet ebből a célból írtunk ki (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , meg azt is támogathatta volna, hogy az elmúlt években 260 milliárd forintnál többel növeltük a pedagógusbérekre fordítható keretet is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Kérdezem a képviselő urat, elfogadjae az államtitkár úr válaszát. IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Államtitkár úr, nem válaszolt arra a kérdésemre, hogy miért a nagyhéten, a húsvéti szünet idején és miért ilyen szűk ha táridőt választottak erre, miért ennyit adtak erre. Államtitkár úr, a tényekkel szemben beszél. Miért lazítják a feltételeket, ha ennyivel több gyógypedagógus van? Nézzük a számokat, amit nem vesz figyelembe! Államtitkár úr, egy mesterfokozattal rendelkező kezdő gyógypedagógus a bértábla szerint bruttó 196 ezer forintot keres. Ha ezt kiegészítjük ezzel a 18 700 forintos kiegészítéssel, amit egy pótlékként kapnak meg, akkor ebből az jön ki, hogy nettóban 143 ezer forintnál nem tud többet kapni még a legjobb esetben sem a pályakezdő gyógypedagógus. Ez lenne vonzó, államtitkár úr, egy pályakezdőnek? Nézze meg, államtitkár úr, ez az összeg 39 ezer
