Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 24. hétfő (216. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
1917 a környező településekkel. Emiatt is lehetett, hogy gyakran költöztek ide a településre menekülő, védelmet kereső családok, többek között németek, horvátok is. A lakosság megélhetését ennek megfelelően is vízhez kötötten lehetett leginkább megoldani, így halászattal, csíkászattal, pákászattal és természetesen állattenyésztéssel, juh- és szarvasmarhatenyésztéssel foglalkoztak. A neve is erre utal, az átcsallak szóból eredhet, mivel kezdetben a falu mocsaras fekvése miatt kevesen akartak letelepedni, ez ért különféle módszerekkel próbálták átcsalni az embereket. A község egyébként ’73tól ’90ig Bősárkány társközsége volt, majd ’90től lett ismét önálló. Érdemes talán megemlíteni római katolikus templomát, aminek főoltára és szószéke az 1700as évekből va ló. A községtől egyébként nem messze kezdődik a FertőHanság Nemzeti Park, és a falun át vezet egy hansági kerékpárút, ami szerencsére egyre több turistát vonz. Itt aztán, azt hiszem, ki is merültek a pozitívumok. Igyekszem a választókerületemben, ahol ind ulni fogok a jövő évi választáson, a lehető legtöbb állampolgárral kapcsolatot tartani, illetve meghallgatni őket. Ez természetesen a legkülönbözőbb véleményeket és álláspontokat jelenti, hiszen nemcsak településvezetőkkel, képviselőtestületekkel, lelki és civil vezetőkkel, helyi vállalkozásokkal, szolgáltatókkal, gazdákkal, Ausztriában dolgozókkal vagy éppen az autóipar beszállító üzemeiben dolgozókkal találkozom, hanem - ahogy említettem - tényleg a teljes népességet lefedve gazdákkal, értelmiségiekkel is , s bizony az acsalagi helyi lakossággal történő beszélgetés során gyűjtött néhány információt szeretnék most megosztani önökkel. Ahhoz képest, hogy a település már nem is lehetne közelebb a nyugati határszélhez, olyan úthálózat veszi körbe - ami sajnos eg yébként a teljes Rábaközre igaz , ami elképesztő és hátborzongató sok esetben. Ahogy leérkezünk a gyorsforgalmi útról, az úthálózat minősége évszázadokat csökken, ha lehet így fogalmazni. A három legfontosabb úthálózati minőségi paraméter mindegyikénél a legrosszabbak között teljesít. Általánosan elmondható a választókerületről, hogy öregedő településekből áll, és a településkép is sok esetben pusztuló. Itt szeretném hangsúlyozni, hogy nem az önkormányzatok hibájáról beszélünk, hiszen ami a lehetőségeikhez képest elérhető vagy ami pályázatokon keresztül megvalósítható, ott mindent megtesznek ezen kisebb települések, községek vezetői. Sokszor a településképet inkább azok az elhagyott házak rontják, amelyeket jellemzően a kilencvenes években külföldiek vásáro ltak meg számukra bagatell összegért, és sok esetben azóta már örökléssel más lett papíron a tulajdonos, de ők sokszor, az esetek többségében soha többé nem látogatták sem az ingatlant, sem a települést, és egyáltalán nem is elérhetőek az önkormányzat szám ára. Többször, akár félévente egyegy levél formájában felszólítják őket arra, hogy tartsák rendben a saját tulajdonukat, ez nem történik meg, így kivétel nélkül szinte minden, választókerületemben található településen előfordul az, hogy egyegy ilyen elh agyott ingatlan patkánytanyává, a gaz fő terjesztőjévé válik, miközben az utcafrontot az önkormányzat természetesen rendben tartja, de jogszabályszerűen nem léphet a területre. Így jó lenne, ha a korábbi felvetéseinkre végre érdemi reakció érkezne a kormán y részéről, és kitalálnánk erre egy olyan megoldást, ami megfelel az európai normáknak, de mégiscsak élhetővé teszi ezeket a portákat. Sokan panaszkodtak az egészségügyi helyzetre, mármint az egészségügy elérésére, hiszen az ilyen kistelepülésekről nagyság rendekkel nehezebben érhetőek el például a kórházak. Beszédes az is, hogy a Rábaközben már csak meghalni lehet, születni nem, miközben egy komoly történelmi területről, komoly történelmi tájegységről beszélünk. Sok önkormányzat elmondja, és a helyi lakosok is érzik, hogy bizony a TOPos pályázatok több mint egyéves csúszása is gondokat okoz, ahogy a települések finanszírozásának a folyamatos csökkenése is. Ez legfőképpen - ahogy már említettem - az öregedő települések miatt az időseknek probléma, hiszen sok esetben az önkormányzatok a külvilág felé úgy működnek egyegy idős ember életében, mint a köldökzsinór, és ezt nem elsorvasztani, leépíteni kellene, hanem sokkal inkább
