Országgyűlési Napló - 2017. évi tavaszi ülésszak
2017. április 24. hétfő (216. szám) - Dr. Salacz László (Fidesz) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „Kárpát-medence együtt erősödhet igazán?” címmel - ELNÖK: - DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz):
1895 SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Miniszter Úr! Az ön válasza szerint akkor ezek szerint fennáll a technikai kizárólagosság. Ugyanakkor viszont akkor ott lóg a levegőben, hogy 13 milliárd forintot elköltöttek egy többszereplős nemzetközi tender előkészítésére, és akkor ugye az a kérdés, hogy miért beszéltek a kormány tagjai 2013 őszén is a nemzetközi tender kiírásáról. Mi változott meg tulajdonképpen 20 13 novembere és 2014 januárja között a paksi technológiában úgy, hogy onnantól már csak egy kísérleti, még sehol a világon ki nem próbált Roszatomreaktor illeszkedik hozzá? Tehát itt valami nem stimmel, hogy most akkor kiírtunk egy nemzetközi tendert, ugy e azt csak akkor írjuk ki, ha nincs technikai kizárólagosság, ugyanakkor mégis az Európai Bizottságnak meg el kellett fogadni azt, hogy van technikai kizárólagosság. Most melyik áll? Tehát itt azért, gondolom, ön is érzi, hogy ellentmondás feszül. ELNÖK : K öszönöm, képviselő asszony. Lázár János miniszter urat viszonválasz illeti meg. Parancsoljon, miniszter úr! LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter : Köszönöm szépen. Igen tisztelt képviselőtársam, azzal kezdeném vagy azzal folytatnám, amit már az előbb is szóba hoztam itt, ez pedig az, hogy az Európai Bizottságnak 3,5 évre volt ahhoz szüksége, hogy ezt az ügyet megvizsgálja, alaposan áttekintse, és lezáró határozatokat hozott, abban a tudatban, hogy az Európai Bizottság döntései az Európai Bíró ságon megtámadhatóak. Én biztos vagyok abban, hogy ismerve a magyar és az európai uniós politikai viszonyokat, ismerve az Európai Unió és Oroszország viszonyát, különös tekintettel volt a zöldszempontokra az Európai Bizottság és a nemzetközi politikai kihí vásokra is. Tehát én nem gondolom azt, hogy az Európai Bizottság megkockáztatna egy megalapozatlan döntést egy ilyen fontos, kínos és nagy jelentőségű beruházás esetében. Ami a másik kérdését illeti, a koncepcióváltás abban áll, hogy az eredeti terv az vol t, hogy ez egy magánerőmű lesz, részben állami és részben magántulajdonban. És végül a magyar állam úgy döntött, hogy magánerőmű helyett egy állami tulajdonban lévő atomerőmű épül Magyarországon. Ez a koncepcióbeli különbség. (Taps a kormánypártok soraiból .) Dr. Salacz László (Fidesz) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „Kárpátmedence együtt erősödhet igazán?” címmel ELNÖK : Köszönöm szépen miniszter úr válaszát. Tisztelt Országgyűlé s! Salacz László, a Fidesz képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a külgazdasági és külügyminiszterhez: „Kárpátmedence együtt erősödhet igazán?” címmel. Miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Mikola István államtitkár ur at jelölte ki. Kérdezem a képviselő urat, elfogadjae a válaszadó személyét. (Jelzésre:) Igen, képviselő úr jelzi, hogy elfogadja a válaszadó személyét. Öné a szó, képviselő úr. DR. SALACZ LÁSZLÓ ( Fidesz ): Tisztelt Államtitkár Úr! A gyalázatos 2004es néps zavazást követően 2010ben jelentős fordulat következett be a magyar kormány nemzetstratégiai politikájában. Az újonnan megalakuló Országgyűlés egyik elsőként beterjesztett törvényjavaslata volt a külhoni magyarság állampolgársághoz jutási lehetőségének ra dikális megkönnyítése. Nem vitás, hogy az Orbánkormány egészen másként tekint a külhoni magyarság egészére, mint a
